Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai
itt szükségtelen, csupán arra szeretnék utalni, hogy a liberális nemesi követek túlnyomó része amellett tette le voksát, hogy nincs elvi akadálya ezen bíróságok nemesek ügyeiben való ítélkezésének, mivel tagjaik megválasztásában a kerületben élő nemesek is részt vesznek. A liberális megyei követek között kiemelkedő szerepet játszó Marczibányi Antal azonban ezt a határozatot a nemesi szabadsággal összeegyeztethetetlennek mondotta, majd az 1834. április 28-i ülésen óvást is bejelentett a többség által már elfogadott végzéssel szemben, a kérdésnek a közjogi munkálat tárgyalása alkalmával való újrafelvételét követelve. Palóczy László azt fejtegette, hogy a Jász-kun kerületben lakó nemesek országgyűlési képviselettel voltaképpen nem is rendelkeznek, tekintettel arra, hogy a kerület követei a nemeseket csak mint „Jászokat, Kunokat és azok Jász-kun természetű birtokát reprezentálják", hiszen ,,az ország nemessét mint ilyet a vármegyék követjein kívül ... a diétán" senki sem képviselheti. A fentiekből szerinte az következik, hogy a nemesi privilégiumok sérthetetlensége érdekében a nemesek számára feltétlenül biztosítani kell azt a jogot, hogy ügyeikben más, mint nemesi törvénykezési fórum nem jár, és soha nem is járhat el. Az ultrakonzervatív Andrássy József, aki abból a megfellebbezhetetlennek vélt tételből indult ki, hogy a nemesi kiváltságokat megbolygatni nem szabad, ugyanakkor párhuzamot vont a Jász-kun kerület és a szabad királyi városok bíróságai között. Miután a nemesek annyira csekély számban laknak mind a kerületben, mind a városokban, hogy őket „figyelembe venni nem lehet", ezért teljesen helyénvaló, hogy itt is és ott is „nem nemesek adnak nékiek bírót". Eszmefuttatását azzal fejezte be: Ha „a publico politicumba előjön ezen, oly érdekes kérdés, a szóló ... kívánni fogja, hogy minden polgár follyon be a választásba és így nem leend semmi különbség, mert a városokban is meg fog történni, hogy egy-két nemes ember a választásban részt veend, azért azonba a szóló a nemeseket a városi bíróknak alája vetni soha nem fogja akarni". A kissé zavaros vagy zavarosan feljegyzett okfejtés értelme világos: a gyakorlatból fakadó szükségszerűség alapján elfogadható, hogy nemes személy ügyében nem nemesekből álló fórum ítélkezzék, ezt a gyakorlatot azonban elvvé tenni nem lehet. A főrendi tábla tagjait ilyen meggondolások, mivel nem az ő közvetlen érdekeikről volt szó, nem zavarták, így a törvénytervezetnek a nemesekre vonatkozó részét minden további nélkül elfogadták. A véglegesnek szánt, 1835 elején formába öntött javaslat tehát az 1834. április 26-i országos ülési határozatnak megfelelően készült el, további tárgyalásra azonban ez a javaslat sem került az országgyűlésen. 193 88
