Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

összes anyagi vonatkozású perében is ez a fórum járjon el. Szükségesnek látták továbbá a honoratiorok valamennyi ügyének a városi törvényszék alá rendelését, s azt is akarták mondani, hogy a városi bíróságok a nemesek megbírságolására is jogot kapjanak. A nemesek által zálogként lekötött javakról úgy kívántak rendelkezni, hogy ha a nemesi és városi birtok egyenlő arányban szerepel zálogként, az eljáró fórum megválasztása a felperes joga, ha pedig a „polgári vagyon előlegesen és a nemesi javak hozzájáróképp lennének ki jelelve" , az eljárás a városi bíróságra tartozik. Ugyanígy akartak rendelkezni a nemesi javakkal bíró, s vagyontalan nemesek házbértartozásai, valamint a városi adók és terhek vonatkozásában is. A városi bíróság joghatóságát mondták ki vagyonos és vagyontalan nemesek auszugiális adósságai miatt keletkező peres ügyekben is. Végül annak törvénybe foglalását is elengedhetetlennek tartották, hogy a városban élő nemesek nem nemes szolgái ügyeiben minden esetben a városi ítélőszékek járjanak el. A főrendeket alapvetően két szempont vezette ezen módosító javaslatok szorgalmazásánál. Egyrészt a városokon belüli „rend" és „békesség" fenntartására alkalmasabbnak látták a városi bíróságokat, ha ezen felhatalmazásokkal rendelkeznek, másrészt a fentieknek megfelelően megalkotott törvény az évszázadok során kialakult joggyakorlattól sem tért el lényegesen. Sajátos, hogy ez a meglehetősen konzervatív javaslat a haladás érdekeit sokkal egyértelműbben szolgálta, mint a rendek javaslatai tették.

184 A bíróság tagjai választásának kérdése újra napirenden A főrendek fentiekben ismertetett módosító javaslatát a rendek az 1835. február 16-i kerületi ülésen vették tárgyalásba. Somssich Miklós ezen az ülésen megismételte a városi bíróságok tagjainak választásáról szóló 1834. április 10-i indítványát, amelyet most Hertelendy Miksa kívánt olyan értelemben kiegészíteni, hogy ne csupán a polgárok, de „mindazok, kik városi birtokot bírnak, vagy folyvást a városban laknak, választási joggal bírjanak". A városi követek nevében Pósfay Sándor és Haske Sándor követelték a Somssich-féle javaslat azonnali tárgyalását, s ezt Pozsony város második követe annál is szükségesebbnek vélte, mert „Somogy követének indítványát előbbi alkalommal magok a ... vármegyék döntötték el, s mégis örökös szemrehányások tétetnek a királyi városoknak, mintha miattuk nem nyert volna győzedelmet. Hogy tehát ezen vádat reánk hárítani ne lehessen, s a városi bíróság helyes elrendezésének ezen gátja megszűnjék", vétessék a kérdés „újólag tanácskozás alá, és mondják ki itt és most a szabad választás princípiumát". 83