Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
megszüntetésére, a köztük lévő ellentét felszámolását ténylegesen nem kívánták. A budaiak feltehetően ilyen módon is kifejezést kívántak adni a városok helyzete miatti elégedetlenségüknek. Nagy és Koleda kapcsolata az országgyűlésen sokáig nem rendeződött. Ez abban is megmutatkozott, hogy jelentéseiket 1834. áprilisától külön-külön küldték el megbízóiknak. Az országgyűlés befejezése előtt néhány héttel viszonyuk minden látható ok nélkül hirtelen megjavult. Ez utóbbi tény viszályuk kifejezetten demonstratív jellegét látszik bizonyítani. A városi követek elégedetlenségük kifejezésére más lehetőségeket is megragadtak. Ez történt az 1834. május 22-i országos ülésen, amikor befejeződvén a törvényszékek szervezetére és működésére vonatkozó javaslatok tárgyalása, az elfogadott javaslatokkal kapcsolatos alsótáblai üzenetnek a főrendekhez történő eljuttatására küldöttséget neveztek ki. Ennek tagjai most a városi követek közül Bujanovics Vince és Gaál József lettek. Bujanovics a küldöttségi tagságot nem akarta elvállalni, s ezt azzal indokolta, hogy részvétele a küldöttségben olyan magyarázatokra adhatna okot, mintha a városi követek a szóban forgó javaslatokkal, a városi bíróságokra vonatkozó tervezetet is beleértve, egyetértettek volna. Ezután Havas József kért szót és amint azt 1834. május 25-i jelentésében olvashatjuk, a „városi követektől nyert általányos utasítás szerént... a királyi s bányavárosok nevében ... azt az óvást tette", hogy bár a küldöttség városi tagjainak kinevezését a személynök iránt érzett tisztelete következtében nem kifogásolja, ez semmiképpen sem értelmezhető úgy, mintha a negyedik rend megbízottai a városi bíróságról szóló javaslatot elfogadták és az április 18-i országos ülésen előterjesztett tiltakozást visszavonták volna. A városok deputátusai most sem akartak botrányt kirobbantani, így a személynök azon nyilatkozata után, hogy a Pest városi követ által benyújtott tiltakozást tudomásul veszi, a küldöttségben való részvétele pedig kizárólag ,,tiszteiké dés", érdemi állásfoglalásnak semmiképpen sem minősül, Bujanovics a küldöttségi tagságot elfogadta, s megjelent a főrendek üléstermében. Debrecen város akciója a városi bíróságokkal kapcsolatban A fentebb ismertetett akciókkal egyidőben Debrecen város magisztrátusa is lépéseket tett a bírósági tervezet törvényerőre emelkedéséből a negyedik rendre háruló károk kivédésére. 1834 májusában Szabolcs és Bihar megyét kereste meg azzal a céllal, hogy foglaljanak állást a városi ítélőszékek joghatóságának a honoratiorokra, valamint a nemesek nem nemes szolgái által elkövetett bűntettekre való 81