Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

azoknak személyeikre nézve is az ítélet kiterjesztvén, annak végrehajtása a szokott compassus (az ítélet végrehajtását eszközlő levél) mellett eszközöltessen". (A kiemelés eredetiben.) Ugyanakkor La Motte Károly gróf az ultrakonzervatívok aggodalmának hangot adva arra figyelmeztette követtársait, hogy a kerületi javaslatban foglaltak elvetésével az „érintett nemesek úri hatóságaiktól átaljánosan megfosztatnának", minek eredményeképpen a nemesi kiváltságokat biztosító „fundamentális törvények" is „felforgattatnának". La Motte Mároly és elvbarátai számára különösebb kétségbeesésre persze most sem volt ok. A kerületi javaslatban foglaltakat a többség ez alkalommal minden változtatás nélkül elfogadta, mire a városi követek ismét országgyűlési jogállásuk kérdésének firtatásával válaszoltak, újfent eredménytelenül. Ugyanígy eredménytelen maradt az április 18-án, a városi bírósági törvényjavaslat országos ülési tárgyalásának utolsó napján rendezett demonstráció, amellyel a negyedik rend képvi-selői, ha a napirendről levétetni nem is, morális hitelétől próbálták megfosztani az immár országos határozattá emelt kerületi törvénytervezetet. A váiosiak akcióját Szumrák János indította meg. A kerületi javaslat 8. §-ának felolvasása után azt indítványozta, hogy a kerületi javaslatot a városi követek javaslatának 9. §-ával, valamint egy, ezt a §-t kiegészítő szakasszal toldják meg, mivel ezek nélkül a kerületi javaslat annyira hiányos maradna, hogy azt „nyugodt lélekkel, s ezen tábla méltóságának megsértése nélkül" a főrendi táblához átküldeni nem lehet. Szumrák indítványát Havas József azzal egészítette ki, hogy ha a Vághy által előterjesztett javaslat 9. §-át a rendek nem szavaznák meg, úgy hatálytalanítani kell az 1723. évi LXIV. te. rendelkezéseit a bizonyosan bekövetkező zavarok elhárítása céljából. Ezt a javaslatot a személynök azon figyelmeztetése ellenére, hogy a már elfogadott határozatokat megváltoztatni nem lehet, több, elsősorban liberális megyei követ támogatta. Közülük azonban Nóvák Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1723. évi LXIV. tc-t csupán az alsótábla honoratiorokkal kapcsolatos határozata miatt kell vagy eltörölni, vagy megfelelően módosítani. Előadta azt is, hogy amennyiben az 1791. évi XXXVIII. te. (amely a városi ingatlannal bíró katonai személyekről úgy rendelkezett, hogy ezek mind az említett ingatlanaikkal, mind a városi lakosoknál keletkezett adósságaikkal kapcsolatos ügyekben a városi bíróság alá tartoznak) érvényben marad, úgy ellentmondás áll elő, ha a honoratiorokat nem csupán személyes jellegű ügyeikben, de a „helyben tett" adósságaikat illetően is elvonják a városi törvényszék illetékessége alól. A rendek Békés megye első követének érvei ellenére sem óhajtottak a körvonalazott problémával foglalkozni, illetve úgy 76