Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

Végül a 8. § arról szólt, hogy az előbbi törvénycikkek hatálya mely esetekben nem terjed ki a városi bíróságokra. Ez a javaslat nemcsak a városi követek részéről megfogalmazott kívánalmakhoz, de az országos bizottság által elkészített tervezethez viszonyítva is messzemenően korlátozta volna a városi bíróságok hatáskörét a városokban lakó, illetve ott ingatlantulajdonnal rendelkező nemesekkel szemben. " A városi követek azonban bizakodtak abban, hogy „a 4-ik országos rend régi jussait fenyegető kárt" az országos üléseken sikerült „elhárítani, vagy legalább is kevesbíteni", s hogy ebben a törekvésükben, amint arra 1833. december 5-én a nádortól ígéretet kaptak, az uralkodó is segítségükre lesz. A negyedik rend deputátusai a kedvező megoldást természetesen nem várták ölbe tett kézzel. Ellenkezőleg, nagyon is hatékonyan tevékenykedtek annak érdekében, hogy az események az ő szempontjukból kedvező fordulatot vegyenek. Ennek érdekében december 10-től azzal a céllal tartották a kerületi ülésekkel párhuzamosan külön tanácskozásaikat, hogy bármely, a városok érdekeit veszélyeztető intézkedéssel azonnal foglalkozhassanak, s szükség esetén haladéktalanul intézkedhessenek. Mint már említettem, Buda város első követe, nyilván követtársai tudtával és beleegyezésével, december 19. után a kerületi üléseket már nem látogatta. Ennek az akciósorozatnak a része lehetett az a Pest városi választott község által 1834. január 8-án hozott határozat is, melynek értelmében a városi követek országgyűlési jogai haladéktalan rendezése érdekében az uralkodóhoz fordulnak segítségért. A választott polgárság kezdeményezését Pest város tanácsa is magáévá tette,

152 de a felirat elküldésére végül nem került sor, mert jól tudták, hogy kérésük úgysem talál meghallgatásra az udvarnál. Nem talál, s nem is találhat, hiszen mint ezt Nagy Benedek világosan megfogalmazta, ,,ha a Tekintetes Negyedik Status követjeinek voksai az országos ülésben törvényes számában elfogadtatnának, többször megtörténne, hogy a városi követek, ha... a Tekintetes Harmadik Status kisebb részével kezet foghatna, a rendelkezések meghozatalában" döntő szerepet játszhatnának.

153 Ezt a rizikót pedig a kormányzat semmiképp sem kívánta vállalni. Ezzel a negyedik rend követei is tisztában voltak, s így látványos akcióikkal csupán annyi lehetett a céljuk, hogy az érdekeltek figyelmét a városok problémájára irányítsák, s ezzel a városokat közelebbről érintő törvénykezési javaslatok tárgyalásain a maguk számára az addiginál kedvezőbb feltételeket teremtsenek. Ugyanakkor különtanácskozásokat is folytattak. Ezeken a kerületi ülés által elfogadott városi bírósági javaslatot részletes elemzés alá vették, és pontról pontra haladva fejtették ki bírála57