Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
ügyek, így a hatalmaskodás, valamint a kártétel fogalmát kimerítő cselekmények. Igaz, a városi törvényszékek illetékességét ezekben az esetekben a liberális megyei követeknek is csak egy egészen elenyésző hányada kívánta kimondani. A liberálisok többsége azt is ellenezte, hogy városi bíróság ítélkezzék a birtoktalan nemesek bármely ügyében, beleértve azt az esetet is, ha az ilyen nemesek a nem nemes városlakókkal szemben fennálló adósságaikat nem fizetik meg. A többség elfogadta — a konzervatív megyei politikusok tiltakozása ellenére — azt az elvet, hogy a városokban élő nemesek bármely vonatkozásban elismerhetik maguk felett a városi törvényszékek illetékességét, s azt is, hogy az ilyen jellegű szerződések a szóban forgó nemes örököseit is kötelezik az anyagi vonatkozású ügyekben. Kimondották azt is, hogy a kétes nemességű személyek perei ugyancsak a városi ítélőszék hatáskörébe tartozzanak: továbbá, hogy a nemesek nem nemes származású szolgái által elkövetett bűncselekmények esetében a városi bíróság kompetenciáját nem ismerik el. Elhatározták, hogy amennyiben nemes személy kizárólag városi ingatlanait köti le zálog gyanánt, az ítélkezés joga a városi törvényszéket illeti, ám ha nemesi és városi birtokok együtt köttettek le zálogként, az eljárás a megyei ítélőszék előtt folytatandó le. A városi követek elvben elismerték, hogy a városokban élő nemesek személyes jellegű ügyeiben a megyei törvényszék az illetékes fórum, gyakorlatban azonban csak a nemesi birtokkal rendelkező nemesi származású városlakókat látták a városi bíróság hatásköréből kivonhatónak, a birtoktalan nemesek, valamint a nemesek nem nemes szolgái által elkövetett bűncselekmények feletti ítélkezés jogát pedig a ,,jó rend" érdekében mindenképpen a városi bíróság számára akarták biztosítani. A személyesnek minősített ügyek körének csökkentését, továbbá a birtoktalan nemesek adóssági ügyeinek a városi bíróság által történő tárgyalását elsősorban a gazdasági érdekekre hivatkozva szorgalmazták, s ugyanilyen meggondolásból látták azt is szükségesnek, hogy ha zálogként nemesi és városi javak egyaránt leköttettek, az érdekeltek szabadon választhassák meg, mely fórum elé kívánják vinni ügyüket. 148 A kerületi javaslat a városi törvényszékekről A kerületi ülésen lezajlott viták eredményeképpen megfogalmazott 8 §-ból álló javaslat egyértelműen a nemesi érdekek érvényesülését tükrözi, s ez még akkor is a harmadik rendnek a gazdasági, társadalmi és politikai élet területére kiterjedő és a negyedik rend helyzetét veszélyeztető aspirációinak vitathatatlan felülkerekedé55
