Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek küzdelme országgyűlési jogállásuk megváltoztatásáért

vitatták, azután az 1835. július 15-i országos ülésen, amikor Ferdinánd király címhasználata került ismételten szóba. Alkalmat adott a tiltakozásra az 1835. október 16-i országos ülésen a jobbágy telekre telepedett nemesek által viselendő terhek problémája csakúgy, mint az 1836. február 9-i országos ülésen a koronaőrök választása vagy az 1836. február 10-i országos ülésen a tizedfizetés törvényes rendezése kérdésének az excerpták során történő tárgyalása. Az 1836. február 18-i országos ülésen a Ludoviceum ügyének, illetve az országgyűlési újsággal összefüggésben a sajtószabadság problémájának, a február 19-i országos ülésen pedig az állandó magyar nyelvű színház létrehozásának tárgyalásakor demonstráltak a negyedik rend deputátusai. Parázs viták alakultak ki a kérdés körül az adómegajánlással kapcsolatosan, több esetben is szó esett róla a sérelmek és kívánatok tárgyalásai alkalmával, majd 1836. május l-jén, az országgyűlés ünnepélyes berekesztése előtti napon ismét látványos demonstrációra került sor a városok követei részéről. Ezzel a felsorolással természetesen nem kívántam teljes egészében bemutatni a problémát, amint azt a negyedik rend képviselői érzékelték, akik tiltakozásuk kifejezésére mindezeken felül egyéb törvényes és kevésbé törvényes eszközöket is megragadtak. A fentebb említett konkrét problémák egy részére még visszatérek, ahol elengedhetetlen, a városok országgyűlési helyzetével kapcsolatos kérdésekre is ismételten utalok. 52