Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek küzdelme országgyűlési jogállásuk megváltoztatásáért
több követek, s majd mindég ugyanazon személyek által nyilatkoztatták ki véleményöket"; a városok képviselői a nádor által mondottak tényszerűségét egy pillanatig sem vitatták, ám eljárásukat azzal indokolták, hogy a városokat a kerületi üléseken mindig csak kuriatim szólítják fel szavazásra, s ezért „nehogy a votum curiatim részünkről elfogadtatván, egy új gyakorlatnak nyújtsunk alkalmat, azt soha el nem fogadtuk, fenntartván voksunkat az országos ülésre." A városi követek akciói országgyűlési jogállásuk megváltoztatásáért Arról, hogy az országos üléseken a városi szavazatokat miként vették számításba, volt már és lesz is szó. Itt arra szeretnék utalni, hogy a nádornál tett december eleji látogatás azzal függött össze, hogy közeledett a törvénykezési javaslatok s köztük a városi bíróságokra vonatkozó tervezet tárgyalásának időpontja, aminél fogva a negyedik rend mindenképpen szerette volna elérni, hogy véleménye ebben a kérdésben az addigiaktól eltérő módon vétessék figyelembe. Ezt a célt szolgálták a december elejétől megtartott külön tanácskozásaik is, s ez ok miatt intézett a december 10-i kerületi ülésen néhány város követe „frontális" támadást a városok egyenkénti szavazatának elismertetéséért. Az eredmény azonban, amit elértek, meglehetősen kétes értékű volt. A városi bíróságokról szóló javaslat első 5 §-ának tárgyalásakor ugyanis a kerületi elnökök a városi követeket egyenként kérték fel a szavazásra, a további §-ok tárgyalásakor azonban erre már nem került sor. A városok deputátusainak az addigi gyakorlat szerint a későbbiek során is volt lehetőségük véleményük nyilvánítására. A történtek miatt érzett csalódottságát Nagy Benedek, a városi deputátusok egyike azzal fejezte ki, hogy december 19-e után a kerületi ülésekről hosszú időn keresztül deklaratív módon távol maradt. 134 Más városi követek azon akció támogatói közé sorakoztak fel, melynek a kerületi ülések legalább átmeneti felfüggesztése volt a célja. Havas József 1834. január 30-i jelentésében számolt be arról, hogy a megyei követek közül többen is azzal a javaslattal álltakelő, hogy mivel az országgyűlés tevékenysége előreláthatólag igencsak elhúzódik, a tárgyalások legalább valamelyes lerövidítése érdekében az országos bizottsági munkálatokat csak országos üléseken vitassák a továbbiakban. Havas ezt messzemenően helyeselte, s közölte, hogy aj avaslatot városi követtársaival már csak a városoknak a kerületi üléseken elfoglalt hátrányos helyzete miatt is feltétlenül támogatni fogja. A városi követeknek a kerületi ülésekkel kapcsolatos kritikai észrevételei kinyilvánítására az elkövetkező időszakban több ízben sor került. 49