Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi kérdés az országgyűlésre készülő megyék előtt. Adalékok a nemesség és a polgárság viszonyához
szerző által hagoztatott fejlemény, mely szerint a polgárság a legteljesebb mértékig alárendelődött volna a nemességnek. 107 Nem elhanyagolható ebben a vonatkozásban az sem, hogy a nemesek egyes városokon belüli számaránya rendkívül változó volt, 108 s az is vitathatatlan, hogy a hosszabb ideje városlakó nemesek érdekei nagy mértékben különböztek újonnan letelepült osztályostársaik érdekeitől. Jelentős szerepet játszottak az etnikai viszonyok is. Ezek gyakorta úgy alakultak, hogy az idegen ajkú lakossággal szemben a város vezető rétegei magyar anyanyelvűek voltak, s ez az alárendelődést akadályozta. Hasonló szerepet töltöttek be a vallási viszonyok, s az is, hogy a városi életmód előnyei oly nagy vonzerőt gyakoroltak a nemesség egyes rétegeire, hogy azok szívesen hasonultak a polgársághoz. Tény, hogy a hivatalnokoskodó nemesség régen pusztán foglalkozása folytán éppen a megyék vezető tisztségviselőit érintette, aminek ugyancsak megvoltak a maga konzekvenciái. Persze ezzel ellentétes tendenciák is érvényesültek szép számmal. Akadtak például megyék, amelyeknek nemessége igen határozottan elzárkózott a városoktól, s megyeszékhelyül valamelyik jelentéktelen falusias települést választotta. Mindez a XIX. század első felében a feudalizmus válságából a kivezető utat a feudális pozíciók megerősítésében s a nemesi előjogok kiterjesztésében kereső tendenciák felerősödése ugyancsak a nemesség és polgárság ellentéteinek nagyfokú éleződéséhez vezetett. Mindezen tényezőket figyelembe véve teljes mértékben egyet kell értenünk Vörös Károlynak azon megállapításával, mely szerint ,,a demokratizálás igénye... összetett igény, mely mögött, a városvezetőségek által jól megérezve, többféle erő sorakozik. Egyrészt kétségtelenül szerepe van benne egyfajta nemesi igénynek a ... nagyszámú városlakó nemes lehető kivonására a város joghatósága alól. Olyan évszázados törekvés ez, amely ez idő alatt számos kísérletben jelentkezett, de miután többé-kevésbé kudarcot vallott, az 1828. évi bizottsági munkálatokban újból különös hangsúlyt kapott. Ez az agresszív és reakciós törekvés a reformkorra kétségtelenül elősegítette a szélesebb polgári rétegek politikai magatartásának megmerevedését a nemesi politikával szemben". Köztudott, hogy a nemesség elitje sok esetben tán indokoltan lenézte a polgárságot, s gyakran tette képviselőit gúny vagy megvetés tárgyává. Tény az is, hogy a nemesség egy része még az 1828. évi bizottsági munkálatokkal sem volt elégedett. A bizottság nemesi tagjai közül többen kifejezést is adtak nemtetszésüknek. 11 " A munkálatok megyei tárgyalásai során a nemesi politikusok többsége meg akarta erősíteni a többi városlakó rovására a városokban élő nemesek kiváltságait. S ha itt-ott akadtak is ezzel a felfogással ellentétes vélemények, mint például Békés 43
