Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

csak több megye emelt panaszt Kassa városa, továbbá Veszprém és Fejér megyék Székesfehérvár városa ellen amiatt, mert a területükön vásározó nemesi származású kereskedőktől az ilyen alkalmakkal fizetendő dijakat behajtották. (Iratok II. 146. skk., Jegyzőkönyv XI. 152. skk.) Győr megye részben amiatt kívánt eljárást indítani Győr városa ellen, mert a városi magisztrátus a városban lakó nemes személyek házaiba is elszállásolt katonákat (Iratok II. 167. sk., Jegyzőkönyv XI. 483. skk., KLÖM IV. 403. skk.), részben pedig amiatt, mert állítólag a nemesi származású Szarka Dániel hagyatékával kapcsolatos eljárás során a városi tisztviselők több nemes személlyel szemben is elkövettek ,,kegyetlenkedések"-ket. (Iratok II. 168. skk., Jegyzőkönyv XI. 219. skk., 485. skk., KLÖM IV. 405. sk.). az utólag benyújtott sérelmek és kívánatok között Pozsony megye amiatt panaszkodott, hogy Pozsony város nemesi származású kereskedőt bírságolt meg valamiféle szabálytalanság miatt (Iratok IV. 319. sk., Jegyzőkönyv XI. 356. skk., 490.). Ugyancsak az utólag benyújtott sérelmek és kívánatok sorában Fejér megye Székesfehérvár elleni újabb sérelmében a fent már említett „vádak" szinte mindegyikével találkozunk. A megye szerint a városi hatóság a város külső kerületeiben lakó nemesek otthonába erőszakkal katonákat szállásolt, a városban élő nemesektől, kiváltságaikat figyelmen kívül hagyva, különféle adókat és egyéb pénzbeli hozzájárulásokat szedett be, s a város területén tevékenykedő nemes kereskedőket és iparosokat ugyancsak megadóztatta. (Iratok VI. 303. sk., VII. 92. sk., 220. sk., Jegyzőkönyv XIV. 2. skk., KLÖM V. 508.) A rendek ezekkel a sérelmekkel érdemben foglalkoztak, s azokat az uralkodóhoz való felterjesztésre is „méltónak" találták. 514 Az 1836. január 2-i kerületi ülésről 1.: KLÖM V. 354. skk. L. még a kérdéshez a budai követek 1836. január 26-án kelt jelentését: BFL. Buda. Országgyűlési iratok, továbbá Gárdonyi 111., Takáts 1932. 88. Bod János ügyére vonatkozóan 1. még: Iratok VI. 180. skk., 207., 221. sk., 254., 302. sk., VII. 14. sk., 312. skk., 584., Jegyzőkönyv XIII. 285. skk., 343., 348., 359., 429., 443. sk., 468., XIV. 9. sk., 48. skk., 156., 263., KLÖM V. 396. skk., 405. sk., 409. sk., 462., 473. sk., 475., 487., 489., 500.sk

, 557., 666., 671. Az uralkodónak az üggyel kapcsolatban keletkezett, 1836. április 28-án kelt leirata a szükséges nyomozás elrendelésének, és a lefolytatandó eljárás pártatlanságának ígéretével zárta le a kérdést. 515 A különtanácskozáson Győr, Késmárk, Pozsony, Sopron, Lőcse, Pest, Kisszeben, Temesvár, Székesfehérvár, Kassa, Buda, Szeged, Szatmárnémeti, Debrecen, Komárom, Kőszeg, Eperjes, Szabadka, Újvidék, Besztercebánya, Bártfa, Körmöcbánya, Nagybánya, Nagyszombat, Trencsén, Várasd, Selmecbánya, Modor és Korpona, tehát 29 város képviseltette magát egy vagy mindkét követével. így a Szeged városi követek 1836. január 10-én kelt jelentésében foglalt állítás, hogy ezeken a megbeszéléseken „kivévén mint egy 5 Kisebb Városok Követeit", valamennyi szabad királyi városi deputátus megjelent, nem felel meg a tényeknek, ugyanígy téves Nagy Benedek és Koleda András 1836. január 30-i jelentésének állítása is, mely szerint a külön289