Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

504 Jegyzőkönyv XIV. 42. sk. 505 Iratok VII. 56. sk.; vö.: KLÖM V. 572. 506 KLÖM V. 573. skk. 507 Arról, hogy a városi követek 1836 elején miért nem vettek részt a kerületi ülések munkájában, a későbbiekben még részletesen szó lesz. 508 Jegyzőkönyv XIV. 94. skk., KLÖM V. 577. skk. Lónyay beszédének ismertetésében jelentős eltérés van a hivatalos jegyzőkönyv és Kossuth tudósítása között. Az előbbi a zempléni követnek a városok deputátusaival kapcsolatos mondandójára csupán egyetlen, s ráadásul igen zavarosan megfogalmazott mondattal utal („Csodálkozik végre, hogy éppen azon követek azok, kik valahányszor a Status jussairól van szó, azt nem kiterjeszteni, de korlátoltatni akarják".) Ebben az esetben nyilvánvalóan a Kossuth-féle szövegváltozat felel meg a valóságnak, ám ő a városi követek állásfoglalásáról tudósít meglehetősen pontatlanul: Hódy Imrének a többi városi követétől lényegében ugyan nem, de jelentős részletkérdésekben kétségkívül eltérő állásfoglalására nem utal, Bakos nyilatkozatát viszont úgy állítja be, mintha Trencsén város követe fenntartás nélkül támogatta volna az ellenzék célkitűzését. 509 Iratok VII. 290. sk., vö.: KLÖM V. 598., 610. sk. 510 Az április 5-i és 6-i kerületi ülésekről 1.: KLÖM V. 610. skk. 511 Az 1836. április 11-i országos ülésről I.: Jegyzőkönyv XIV. 167. skk., KLÖM V. 620. skk., 628. skk. Az uralkodó az 1836. április 18-i leiratában a rendek kívánságát természetesen újra csak elutasította (Iratok VII. 453. sk.; vö.: KLÖM V. 653.). A rendek az április 21-i kerületi ülésen ezután úgy döntöttek, hogy nem fordulnak újabb felirattal az uralkodóhoz ebben a tárgyban; a főrendekhez azonban egy olyan értelmű üzenetet küldenek, amelyben elveik változatlan fenntartását deklarálják. A főrendek április 23-i válaszukban közölték, hogy álláspontjukat ők is fenntartják (KLÖM V. 654. skk., 656., Iratok VII. 482., 485.), s ezzel a kérdés — a liberális ellenzék legteljesebb vereségével — le is zárult, vagyis az udvar minden feltétel nélkül megkapta az adót. Az adókérdés jó összefoglalását 1.: Ferenczi I. 175. skk. 512 Jegyzőkönyv XII. 8. skk., KLÖM V. 121. 513 KLÖM V. 349., 354. Természetesen — mint már korábban is utaltam ilyen esetekre — nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a megyék szabad királyi városokkal szemben sérelmeket jelentettekbe, s ezek a sérelmek az ügyek túlnyomó többségében nemesekkel szembeni „méltatlan bánásmóddal" voltak kapcsolatosak. Bármilyen jellemzőek, csupán igen röviden szeretnék utalni rájuk. így az országgyűlés elején Bács megye nyújtott be sérelmet Szabadka város ellen nemesek nem nemes szolgáinak megbüntetése miatt, s ehhez a sérelemhez Baranya és Arad megye is csatlakozott. (Iratok II. 65., 1. még ehhez: Jegyzőkönyv XI. 12. skk., XII. 21. sk.,433.skk.)Ugyan288