Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

fel. A városi követek viszont ismételten követelték a városok tizedmentességét is, és az ellen is a leghatározottabban tiltakoztak, hogy a megváltással kapcsolatos eljárást a szabad királyi városokban megyei tisztviselők bonyolítsák le. Tiltakozásuk azonban eredménytelen maradt. A rendek erőfeszítése is hiábavalónak bizonyult: javaslatukat a főrendekkel nem tudták elfogadtatni, és hosszadalmas üzenetváltás után a rendeknek bele kellett törődniük abba, hogy csupán annyit szögezzenek le: mindaddig, amíg lehetővé válik ,,a tizedek kérdése egész kiterjedésében tanácskozás és határozás alá" vétele, „mindazon határozatok, mellyek... a kilenced beszedésének módjáról, idejéről és a megváltási szerződések előmozdításáról hozattak, az egyházi és illy természetű tizedekre is kiterjesztettnek". Ezt a főrendek és a kormány is elfogadták, és mint az 1836. évi XXXIV. törvénycikk került végül a törvénytárba. A fentiekre 1.: KLÖM I. 314., II. 100. skk., III. 169. skk., 431. skk., 446. sk., 448. skk., 458. sk., 460. skk., 463. skk., 466. skk., 472. skk., 477. skk., V. 182. sk., 192., 202., 206. skk., 217. skk., 225. skk., 252. skk., 270. sk., 278. skk., 322. skk., 346. skk., 372. skk., 399. skk., 410. sk., 433. skk., 478. skk., 489., 499. skk., 542. skk., 549., 567., 592., 601., 605., 652., 664., 670., Iratok

II. 293. sk., IV. 290., VI. 46. skk., 72., 90. sk., 167. sk., 193. sk., 210. sk., 223. skk., 254. sk., 295., VII. 33. sk., 79. sk., 107., 319., 347., 448. sk„ 455., 534., 551., 642., 655. sk., 673. sk., 730. sk., Jegyzőkönyv III. 306. skk., XI. 332., XII. 428., XIII. 49. skk., 81. skk., 186. skk., 302. skk., 360. skk., XIV. 10. skk., 23. sk., 89. sk., 93. sk., 161., 226. sk., 244. sk., 285. sk., 306., 319. sk. L. még a kérdéshez a pesti követek 1834. augusztus 31-i, illetve Koleda András 1834. szeptember 9-i jelentéseit: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500., illetve BFL. Buda. Országgyűlési iratok; továbbá Kölcsey 1834. szeptember l-jén kelt levelét Kende Zsigmondhoz: Kölcsey III. 664. Vö. még: Horváth 1.412. skk., 426. sk., II. 13., Deák 1.234. skk., Ferenczi I. 127., valamint KLÖM III. 663. 26. sz. jegyzet, IV. 54. 5. sz. jegyzet és V. 49. 3. sz. jegyzet. A megyei követek ragaszkodása ahhoz, hogy a dézsmaváltsággal kapcsolatos eljárást a szabad királyi városokban megyei tisztviselők végezzék, annál is inkább meglepő, mert az ún. magános vállalatokról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a városi követek tiltakozására lemondtak arról, hogy megyei tisztviselők járjanak el akkor, ha a városi ingatlanok kisajátításában a városi tanács egésze érdekelt. Ehelyett olyan értelmű határozatot hoztak, hogy ,,ahol a városi tanács interessatus, ott más kir. városból tartozik részrehajlás nélküli bírákat hozni". Ez a rendelkezés azután a szentesített, az 1836. évi XXV. törvénycikkbe is bekerült. Ezzel a gazdasági szempontból ugyancsak jelentős üggyel nem kívánok részletsebben foglalkozni, a fentiekhez 1.: KLÖM V. 656.; 1. még a kérdéshez: Iratok VI. 242. skk., továbbá: Horváth II. 18., valamint Magyarország története 1790-1848. 747. sk. Végül a földesurak tizedbérlési előjogáról annyit, hogy igen sok törvény — így az 1546. évi LV., az 1547. évi XXXV., az 1548. évi LX., az 1548. évi LXL, az 1609. évi XVIII., az 1622. évi LXX., valamint az 1647. évi XCV. tc-k — a földesurak számára biztosította az elsőbbséget abban az esetben, ha a tizedszedés jogát az arra 274