Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

is utalni kívánt ezzel a megjegyzésével. (KLÓM V. 211.; 1. még ehhez Barta István megjegyzését is: uo. 45. sz. jegyzet.) 426 A főrendek által elképzelt változtatás lényegéről Kölcsey azt írja naplójában, hogy mivel „Verbőczy populusnak, azaz törvényhozó népnek a prelátusokat, zászlósokat, mágnásokat és nemeseket nevezi", csupán az ehhez a társadalmi rétegekhez tartozó személyeket kívánják szavazati joggal felruházni. Túlsúlyuk biztosítása érdekében pedig arra törekszenek, hogy ,,a szavazatokat e külön statusok szerint öszvesen, azaz a politikusok nyelvén curiatium kellene számlálni". (Kölcsey II. 577.) 427 Jegyzőkönyv XI. 453. Vö.: KLÖM V. 41. skk. Kossuth, aki ezt az ülést nagyon részletesen ismerteti, Haske felszólalásáról, illetve indítványáról nem tesz említést. 428 Az 1835. november 24-i ülésről 1.: Jegyzőkönyv XII. 445. skk., KLÖM V. 242. skk. Kossuth ugyancsak terjedelmes beszámolójában erről a kérdésről nagyon röviden tudósít, s a városok követeinek ezen a téren kifejtett aktivitását egyértelműen helyteleníti. 429 Jegyzőkönyv XIII. 23. skk., KLÖM V. 275. sk. Kossuth ezen a helyen is igen röviden és elítélően szól a városi követek akciójáról. 430 Erről 1.: KLÖM V. 474. Mukits Simon véleményével sok vonatkozásban megegyezik Nagy Benedek már több alkalommal hivatkozott 1834. június 7-i jelentésében kifejtett álláspontja. A budai követ azonban Mukits 1835. november 26-án előadott véleményével szemben az országgyűlés rendezésének szükségességét nem vitatja, csupán azt hangsúlyozza, hogy a rendezésre „voksaink meg állítása tekintetéből szükségünk ... nincsen ... , mivel fenn áll rendíthetetlen az Ősi Alkotmány a felhozott Sarkalatos Törvényünk vagyis az 1608. évi koronázás utáni I. te. erejénél fogva". 431 Mukits és Stajdacher felszólalásait 1.: Jegyzőkönyv XIII. 385., illetve 386. sk. 432 Az 1836. március 23-i ülésre 1. a 403. sz. jegyzetben említett forrásokat. 433 Barta 1966. 107. sk., 134. Barkassy Imre levele egyébként amiatt is figyelemre méltó, mert kiderül belőle, hogy a kortársak világosan látták: az 1825-27. évi országgyűlés által kiküldött országos bizottság operátumai az 1793. évi munkálatokhoz viszonyítva mennyire konzervatív szelleműek, s hogy átdolgozásuk minden további lépés elengedhetetlen előfeltétele. Figyelemre méltó éleslátásról tesz tanúságot a levélíró akkor is, amikor a reformok kérdésében várható igen éles küzdelemről ír; s említést érdemel az az ötlete is, hogy a reformok hívei törekedjenek városi követi megbízatások elnyerésére. Ebben egyértelműen kifejeződik a liberális nemesi politikusok bizalmatlansága a városi polgárságnak, illetve országgyűlési követeinek politikai mentalitásával szemben. Ezt a megoldást mégis alkalmas eszköznek tartja a nemesség és polgárság egymáshoz való közelítésének megkönnyítésére is. 271