Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

Kamarával kapcsolatos fenti intézkedést az ország egész közjogi helyzetét gyökeresen megváltoztató reform egyik legfontosabb elemeként emelte ki. (Jegyzőkönyv X. 72. skk., KLÖM IV. 90. skk. Vö.: Sándor 1948. 135. sk. Sajátos, hogy Sándor Pál itt a Balogh által kifejtett elveket ,,a rendi offenzíva feléledésének" minősíti, holott nyilvánvaló, hogy ennek éppen az ellenkezőjéről van szó.) A Kamara hatáskörének csökkentése, illetve a városok kamarai alárendeltségének megszüntetése egyébként már az országos bizottság tervezetében is szerepelt. A rendek az országgyűlésen kísérletet tettek a magyar kamarának az udvari kamarától való tényleges függetlenné tételére (ehhez 1.: Iratok I. 180. sk., II. 90. sk., továbbá KLÖM IV. 350. és Jegyzőkönyv XI. 69.), hatáskörének csökkentésére is; oly módon, hogy a sóval való kereskedelemben előforduló szabálytalanságokra, az egyes áruféleségek ki-, illetve beviteli tilalmára, a csempészkedésre, továbbá a só- és harmincadhivatali tisztviselők fegyelmi ügyeire vonatkozó, részben törvényeken, részben csak szokásjogon alapuló bíráskodási joga megszűnjék (az erre vonatkozó törvényjavaslatot 1.: Iratok II. 360.). 405 Vörös Károly említi két ízben is, hogy az országos bizottság tevékenykedése során „éppen a nevét frissen megmagyarosított és már a nemesítés küszöbén álló soproni követ", vagyis Vághy Ferenc hangoztatta: a városok az udvar és a kormány védelmét nem nélkülözhetik. Ez ellen a felfogás ellen a bizottságban helyet foglaló budai és debreceni követek a leghatározottabban tiltakoztak, s már ekkor állást foglaltak a városoknak a Kamara befolyása alól történő mentesítése mellett. (Magyarország története 1790-1848. 569., 654.) 406 Bujanovics beszédét 1.: Jegyzőkönyv XIII. 253. skk.; vö.: KLÖM V. 330. L. még ehhez: Iratok VI. 107. 407 KLÖM I. 48. sk. 408 Az 1833. április 22-i kerületi ülésről 1.: KLÖM I. 315. skk. 409 Jegyzőkönyv III. 256. skk.; vö.: KLÖM II. 82. skk. 410 KLÖM II. 308. 411 Jegyzőkönyv V. 393. sk.; vö.: KLÖM II. 349. 412 Dubraviczky az 1833. október 17-i, az 1833. október 24-i kerületi, az 1833. október 31-i országos és az 1834. február 24-i kerületi üléseken szólt erről a kérdésről; 1. ezekről: KLÖM II. 308., 329., Jegyzőkönyv V. 391. sk. (vö.: KLÖM

II. 348., l.még: Gárdonyi 111.), KLÖM II. 687. 413 Erre az 1834. március 11-i kerületi ülésen került sor: KLÖM II. 721. Nagy Pál az országgyűlés rendezésének szükségességére 1833. július elején már felhívta a figyelmet, utalva arra, hogy „vannak törvényhozásunkban sok anomáliák", majd ezeket igen részletesen fel is sorolta, hangoztatta azonban azt is, hogy a kérdés soron kívüli 269