Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

kodó elé terjesztéséhez, ami azután a főrendek némi ellenállása után meg is történt. A sérelem érdemleges orvoslására azonban nem került sor. (Ezekre vonatkozóan 1.: Iratok V. 262. sk., 305., VI. 5., 56., 104., VII. 281. skk. L. még a kérdéshez Barta István megjegyzését: KLÖM IV. 650. 7. sz. jegyzet, továbbá Komoróczy 1974/a 64., 67. skk.) A királyi biztosi kiküldetések számának csökkentését, s a törvényhatóságok autonóm jogainak fokozottabb védelmét célozta Szeged város kívánata is, amely a „hamis Vádolók" szigorú megbüntetését szorgalmazta. Erről 1.: Iratok II. 297. 388 Kőszeg város 1835-ben terjesztette elő sérelmét. Vas megye ugyanis az előző évben jogtalanul beavatkozott az Eszterházy hercegek tulajdonában lévő, de a város területén fekvő malom felújításával kapcsolatos, s kizárólag a városi magisztrátus hatáskörébe tartozó ügybe. A város a Helytartótanácshoz fordult a megye szerinte törvényellenes eljárásának megakadályozása érdekében; az eltelt idő alatt azonban a Helytartótanácstól válasz nem érkezett, s ezért a kérdést az uralkodó elé kívánta terjeszteni. (Iratok IV. 329. sk.) Amikor az országos ülés tárgyalta a sérelmet, a városi követek mind a konkrét kérdést illetően, mind általában határozottan tiltakoztak a megyék meg-megújuló hasonló törekvései miatt. A megyei követek azonban Kőszeg sérelmét elutasították, a városi követek által felvetett elvi vonatkozásokra pedig egyáltalán nem reflektáltak. (Jegyzőkönyv XI. 372. skk.) Feltehető, hogy az üggyel kapcsolatos érdemi vita a kerületi ülésen zajlott le, erről azonban Kossuth semmiféle tájékoztatást nem ad. 389 így például Esztergom város emelt amiatt panaszt, hogy —jóllehet a városi magisztrátus gondosan ügyel mindenféle visszaélés megakadályozására — a megye „igen gyakran a mértékeket a maga Küldöttjei által vizsgáltatja, sőt a Városi Polgárokat s Lakosokat végzése szerint meg is bírságolni szokta". A sérelmek és kívánatok tárgyalására kiküldött választmány ezt a sérelmet, mint „Törvényes alap" nélkülit, elutasította, s a választmány állásfoglalását a rendek is elfogadták. (Iratok II. 296. sk., IV. 290.) A limitáció körüli problémákra korábban már röviden utaltam; itt csupán annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a városok gyakran tettek kísérletet arra, hogy a megyéket ebben az egyébként törvény által biztosított joguk gyakorlásában megakadályozzák, ami miatt azután a megyék emeltek panaszt a városok ellen. így Pozsony megye Pozsony város, Bács megye pedig Szabadka és Újvidék városok eljárását sérelmezték, „a Piartzi és Vásári Rendelkezések gyakorlásában elkövetett hatalmaskodás"-sal vádolva őket. A sérelmi választmány a megyék panaszait jogosaknak ítélte, s véleményét a rendek ebben az esetben is jóváhagyták. (Ezekről 1.: Iratok II. 63.k., 165. sk., illetve IV. 290.) 390 A sérelmek és kívánatok tárgyalására kiküldött választmány erről a javaslatról úgy vélekedett, hogy nincsen semmiféle „indító ok" és „szorittó környülállás", amely a kívánat teljesítését igazolná, s ezzel az ügy le is került a napirendről. (Iratok II. 302., illetve IV. 290.) 265