Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

378 Iratok V. 291. Vö.: KLÓM V. 118. sk. 379 Jegyzőkönyv XII. 37. skk. Vö.: KLÖM V. 129. L. még: Mályusz 1923-1924. 51. 380 Az 1835. október 16-i és 17-i ülésekről 1.: Jegyzőkönyv XII. 100. skk., KLÖM V. 140. skk. A kérdés egyébként részletesen szóba került az 1835. október 20-i és 21-i, valamint az 1836. április 20-i országos üléseken is. A városi követek ezen alkalmakkor is meglehetősen nagy számban szólaltak fel, s főként a már ismert gazdasági érveikkel szálltak a jobbágytelken élő nemesség megadóztatásáért síkra. (Ezekre 1.: Jegyzőkönyv XII. 212. skk., illetve uo. XIV. 208. skk., KLÖM V. 154. sk., 646. skk.) A vonatkozó javaslatot, miután az 1835. szeptember 23-án az excerpták közé sorolták, mint I. tövénycikket emlegették. L. még a kérdéshez a fentieken kívül: Iratok VII. 357. skk., KLÖM V. 671., 673., valamint Horváth 1.415. skk., Sándor 1948.161. skk. A szentesített törvény „Azon köz terhekről, mellyeket a jobbágy földeket használó nemesek azon használattól viselni tartoznak" címmel mint az 1836. évi XI. te. került a törvénykönyvbe. 381 így az 1833. október 12-i országos, valamint az 1834. október 3-i kerületi ülésen. L. ezekről: Jegyzőkönyv V. 217. skk., illetve KLÖM II. 299. és uo. III. 578. 382 L. ezzel kapcsolatban a 180. sz. jegyzetet. 383 Az 1835. január 21-i kerületi ülésről 1.: KLÖM IV. 136. skk. 384 Az említett két város országgyűlési becikkelyezésének kérdése már a sérelmek és kívánatok között szerepelt. Eszék becikkelyezését Verőce megye, Pécs becikkelyezését pedig Bács megye támogatta, és ez utóbbi érdekében Sopron városa is szót emelt. A sérelmek és kívánatok tárgyalására kiküldött választmány álláspontja az volt, hogy a „Törvénybe iktatásról való Kérdés a Rendszeres Munkákban való megvizsgálására a Királyi Városoknak elrendelésének hallasztasson" [így!], s ezt az álláspontot a rendek minden vita nélkül elfogadták. (L. erre: Iratok II. 257. sk., 291. sk. Vö.: Jegyzőkönyv X. 309., 326., továbbá KLÖM II. 589.) 385 Arad város eliberálása 1834 tavaszán történt meg; a szabad királyi városi rangra emelés ünnepélyes kihirdetésére 1834. augusztus 21-én került sor. Ehhez 1.: KLÖM III. 573. skk., Iratok IV. 266., 312. sk., V. 9., VI. 361. skk., VII. 152. skk., 348. skk., 566., 583., 641., 687., Jegyzőkönyv XI. 133., XIV. 289., valamint Patachich János 1834. október 4-én kelt jelentését: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. A Részek visszacsatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával felmerült az erdélyi országgyűlésen ülési és szavazati joggal rendelkező Zilah leendő magyarországi diétái jogállásának problémája is. A negyedik rend deputátusai több ízben is felemelték szavukat a városnak a magyar országgyűlésen való részvétele érdekében; így az 1835. december 29-i országos ülésen Dienes István (erről 1.: Jegyzőkönyv XIII. 263. sk.), majd az 1836. február 10-i országos ülésen Haske Sándor és Kricske József. Február 10-én a városi követek javaslatát a liberális megyei követek közül Tarnóczy 263