Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

351 Ezekről 1.: KLÖM I. 296., 308. skk., Kölcsey II. 512. sk., 516. sk. 352 Jegyzőkönyv III. 219. skk., KLÖM II. 69. skk. 353 Jegyzőkönyv IV. 56. skk., KLÖM II. 145. skk. 354 Az 1834. augusztus 28-i királyi leirat vonatkozó részét 1.: Iratok III. 37. sk.; vö.: KLÖM III. 541. Gyertyánffy Dávid egyébként már az 1833. augusztus 17-i országos ülésen felvetette ennek a megoldásnak a lehetőségét (Jegyzőkönyv III. 232. sk.; vö.: KLÖM II. 75.), s javaslatát az 1833. szeptember 3-i országos ülésen megismételte (Jegyzőkönyv IV. 58. sk.), ezt azonban a rendek figyelmen kívül hagyták. 355 Az 1834. szeptember 22-i kerületi ülésről 1.: KLÖM III. 541. sk., az ezen határozatnak megfelelően átfogalmazott javaslatot 1.: Iratok III. 221. sk., vö.: KLÖM III. 658. sk. Temes, Torontál és Krassó megyék területén az ott érvényben lévő urbárium a kereskedőket négy osztályba sorolta. Az első osztályba sorolt kereskedőktől 20, a második osztályba soroltaktól 15, a harmadik osztályba soroltaktól 10, a negyedik osztályba soroltaktól pedig 5 forint összegű taxa fizetését kívánta meg. Az 1834. szeptember 22-i kerületi ülés határozata értemében a módosított javaslat a kategóriákat megtartotta, s az első három kategóriába sorolt kereskedők által fizetendő összegen sem változtatott. A negyedik kategóriába sorolt — házaló kereskedelemmel foglalkozó — kereskedők esetében azonban a taxafizetési kötelezettségtől eltekintett. 356 Jegyzőkönyv IX. 96. skk., KLÖM III. 658. sk. 357 KLÖM III. 717., 738. sk., Iratok III. 266. sk. 358 KLÖM IV. 200. sk., Iratok III. 394. sk. 359 Az 1834. december 9-i országos ülésről 1.: Jegyzőkönyv IX. 395. skk., vö.: KLÖM IV. 23. 360 Jegyzőkönyv X. 92. skk., KLÖM IV. 102. skk., 109. sk. Say István ekkor elmondott, az 1833. április 12-i beszédéhez hasonló koncepciózus felszólalásában talán igen éles zsidóellenes hangot ütött meg, csak taktikai meggondolásból, de mindenképpen igaztalanul. A városi polgárság jelentős részének érzelmeit fejezte ki leplezetlenül. L. ezzel kapcsolatban Barta István megjegyzését is: KLÖM IV. 109. 1. sz. jegyzet. A városi polgárság zsidóellenes érzelmeit egyértelműen bizonyítja Újvidék városának a sérelmek és kívánatok sorában benyújtott javaslata is, amely szorgalmazta a zsidók boltnyitási jogának egyszer s mindenkorra való megvonását. A rendek azonban az újvidékiek javaslatával nem voltak hajlandók érdemben foglalkozni, s így az lekerült a napirendről. (Erről 1.: Iratok II. 294.) Balogh János felszólalásával kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a hivatalos jegyzőkönyvben közölt, illetve az Országgyűlési Tudósításokban olvasható szövegváltozat tartalmilag lényegében nem tér el egymástól. Kossuth azonban igen hangsúlyozottan, szinte agitatív szándékkal, 261