Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

küldésével szüntesse meg azt a visszás helyzetet, hogy „hol vagy a kegy. kir. Resolutioval, vagy a többi városi Követtársainkkal ellenkezésbejutnunk kellene". A tanács hallgatásából azonban nyilvánvaló, hogy eredeti utasításán nem kívánt változtatni. (BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500.) 340 Az 1834. november 11 -i országos ülésről 1.: Jegyzőkönyv IX. 252. skk.,; vö.: KLÖM III. 705. sk. 341 Erről 1.: Sándor 1948. 104. sk., 117. skk. 342 Jegyzőkönyv IX. 419. skk., KLÖM IV. 23. skk. Kossuth ebben az esetben szépíti a városi követek szerepét: az újvidéki, a zágrábi, a károlyvárosi, a pesti, a budai és a szabadkai deputátusokat ugyanis nem azok között említi, akik ,,az örökös kiváltás ellen" voksoltak, hanem azok között, akik „hallgattak". 343 Ezekről 1.: KLÖM I. 466. skk.; a javaslat szövegét 1.: Iratok I. 311. sk. 344 Jegyzőkönyv V. 1. skk., KLÖM II. 206. a városi követek közül ekkor Korher János, Nagy Benedek, Kricske József, Juraj Polkovic és Pósfay Sándor kértek szót. A városi követek állásfoglalását Kossuth összefoglalóan említi. 345 Jegyzőkönyv V. 257. skk., KLÖM II. 303. skk. A városi követek nevében Pósfay Sándor, Koleda András és Vághy Ferenc emelkedett szólásra; Kossuth azonban csak Pósfay felszólalásáról tudósít. 346 Jegyzőkönyv X. 45. skk.; vö.: KLÖM IV. 69. skk. Kossuth a városi követek szereplését ez alkalommal sem említi. 347 Az 1833. július 23-i ülésről 1.: Jegyzőkönyv II. 266. skk., vö.: KLÖM I. 588. sk. 348 Jegyzőkönyv II. 392. skk., KLÖM I. 614. skk. L. még ehhez Vághy 1833. július 1-jei felszólalását is: Jegyzőkönyv II. 404. 349 Jegyzőkönyv IV. 40. skk., vö.: KLÖM II. 134. skk. Sajátos egyébként, hogy ezen az ülésen a kötelező robotváltságnak a honoratiorokra való kiterjesztése ellen elsősorban a városi követek tiltakoztak, mégpedig a honoratior elnevezés meghatározatlansága miatt. Azért látták ezt problematikusnak, mert — miként ezt Vághy Ferenc kifejtette — ha a szóban forgó kérdéssel kapcsolatban bármiféle intézkedést tennének a honoratiorokkal kapcsolatban, ezzel ,,a Biztonsági Rendszeres munka előre megsértetne". Ezt a szempontot azonban — mint láttuk — a juridicai operatum vitái során már nem vették a városi követek figyelembe, s a leghatározottabban szorgalmazták a városokban élő honoratioroknak a városi bíróságok hatáskörébe történő rendelését. 350 Say István beszédét 1.: KLÖM I. 306. skk., vö.: Kölcsey II. 512. A fenntartott földesúri jogok közé a boltnyitás jogán kívül a halászat, a vadászat és a madarászat joga, továbbá a vásár-, a vám-, a rév-, a piac- és a malomtartási jog tartozott. 260