Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

javaslatokkal kapcsolatos pozitív állásfoglalásaira. Ezekre a kérdésekre a továbbiakban még utalni fogok. 338 Az 1833. szeptember 4-i országos ülésről 1.: Jegyzőkönyv IV. 80. skk., KLÖM II. 150. skk. Kossuth a városi követek felszólalásairól most sem ad tájékoztatást. A városi követek közül egyébként Vághy Ferenc már a sérelmek és kívánatok között benyújtott egy olyan értelmű javaslatot, amelyben kérte: ,,a nemtelen hazafiaknak az ingatlan Birtokból való kirekesztését törvény által eltöröltetni". A sérelmek és kívánatok kivizsgálására kiküldött választmány a javaslatot, miután ez a „Tárgy a Törvény Javallatokra nézve készült Rendszeres Munkálatban" előfordul, „mint oda tartozandót, annak megvizsgálására" utasította. A rendek azonban a sérelmi bizottság véleményével szemben úgy döntöttek, hogy az indítvány „a polgári Törvények megjavítása munkalatjába fel fog vétettetni". Vághy egyébként az 1835. augusztus 7-i országos ülésen is sfkraszállt a javaslatában foglaltak realizálása érdekében, s ebben városi követtársai közül Say István, Bakos József és Dienes István a legmesszebbmenőkig támogatták. A nem nemesek birtokbírhatásának kérdése a polgári törvénykönyv tervezetébe azután mint a királyi adományokról szóló I. törvénycikk 3. és 4. §-a be is került. Köztudott azonban, hogy a rendeknek ebből ajavaslatából sem lett a későbbiek során törvény. (Ezekről 1.: Iratok II. 292. sk., IV. 289., Jegyzőkönyv XI. 327. skk., KLÖM III. 207. skk.) 339 Jegyzőkönyv IX. 174. skk., KLÖM III. 675. skk. Kossuth a városi követek állásfoglalásáról a következőket írja: „Végre még a királyi városok közül, kikről meg kell jegyeznem, hogy minden ingerek ellenére is közöttük csak egy sem találkozott, aki a resolutiot pártolná, a kerületi szerkesztetés mellett a következendők szóllottak: Szánthó (Győr), Vághy (Sopron), Bujanovics (Eperjes), Gallé (Szeben), Koleda (Buda), Bauer (Fejérvár), Kricske (Lőcse), Markovics (Bártfa), Hódy (Szeged), Szumrák (Besztercze) és Haske Kassa város követjei". (725. sk.) Az 1834. november 10-i ülésről Havas és Patachich is részletesen beszámoltak november 17-én, s városi követtársaik szerepléséről a következőket írták: „A Városi Követek szemek előtt tartván azt, hogy a kiváltakozásbul származott több rendű, főképpen újabb eredetű városoknak szabadsága, és hogy önérdekök azt hozta magával, hogy ezután is a községeknek nyitva maradjon azon út, mellyen szinte felszabadulván, a negyedik rend kiváltságaiban részesülhessenek, s annak kiterjedését és erejét nagyobbíthassák: a kik csak megszóllamlottak, megegyezőleg a kegy. kir. Resolutio ellen szavaztak". A maguk tartózkodását pedig a következőkkel indokolták: „Mi alulírottak ... nem csak azért, hogy az első utsításunkban meghagyatott nekünk, hogy a kegyes királyi előterjesztéseket mindenképpen elősegíteni iparkodjunk; hanem azért is, mivel meg vagyunk győződve, hogy a megváltakozásnak csak úgy lehetnek az egész országunkra nézve jótevő következményei, ha azok nem egyes Jobbágyoknak, hanem egész községeknek engedtetnek — a fenn érintett vitatásokban részt venni nem akartunk". A továbbiakban azonban nagyon határozottan azt kérik, hogy a tanács „elhatározott" utasítás 259