Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

meg: „A városi ítélőszékekkel kapcsolatos, 1834. ápr. 10-18. közti viták során Buda város követei több ízben felszólaltak; a Jegyzőkönyvnek a sajtó alá rendező által elérhető példányaiban az említett kihagyás nem fedezhető fel. Lehetséges, hogy a hibás íveket a panasz eredményeképpen újranyomták". (KLÖM IV. 274. 3. sz. jegyzet.) Az 1834. április 10-18. közötti országos ülésekről készült, s nyomtatásban megjelent hivatalos jegyzőkönyvben valóban közlik mindkét budai követ felszólalásait; ám Nagy Benedek beszédeit nemcsak az említett 1835. május 20-i országos ülésről felvett jegyzőkönyvben jelzik üresen maradt helyek. Nem közölték felszólalásait az 1834. április 28-i és 29-i ülések jegyzőkönyvei sem (ezekről 1.: Jegyzőkönyv VII. 308. illetve 335.); és nem csak azért, mert nem a, .tárgyhoz" szólt hozzá, hanem feltehetően azért sem, mert beszédei kifejezték a városok jogállása elleni tiltakozását is. Arról a tényről, hogy Nagy Benedek „szavazatja a naplókönyvbe nem iktattatik", egy 1834. július 19-én kelt jelentésében Koleda András is tájékoztatta küldőit (BFL Buda. Országgyűlési iratok). 146 Ezekről 1.: KLÖM I. 338. sk., illetve II. 412. sk. 147 Opinio ... juridicam ... 45. skk. 148 KLÖM II. 473. skk. Az 1833. december 1-19. közötti kerületi ülésekről 1. még a budai és a pesti követeknek a 132. sz. jegyzetben felsorolt jelentéseit is. A kerületi üléseken lezajlott viták részletes ismertetésétől annál is inkább el kívánok tekinteni, mert az itt felmerült problémák a később tárgyalandó országos üléseken is újra meg újra szóba kerültek. Azt azonban mindenképpen meg szeretném említeni, hogy a városi igazgatás demokratizálásának, valamint a nemesség és polgárság közti társadalmi és politikai különbségek eltüntetésének a kérdése már ezeken az üléseken is minduntalan felvetődött. Különösen az érdekek egyesítésének fontosságát hangsúlyozták a liberális nemesi követek hangadói. Ezzel kapcsolatos nézeteit Bezerédj István igen karakterisztikusan fogalmazta meg egy 1833. december 12-én kelt, rokonához és elvbarátjához, Sztankovánszky Imre Tolna megyei aljegyzőhöz intézett levelében. Bezerédj itt annak a véleményének adott kifejezést, hogy a városokban élő nemesek ügyeiben mindenképpen a városi törvényszékeknek kell eljárniuk. Ezt nem csupán a méltányosság szempontja követeli meg, de elengedhetetlen lépés a feudális kiváltságok felszámolása felé vezető úton is. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a fenti intézkedést magának a nemességnek az érdekei is szükségessé teszik, ellenkező esetben ugyanis a gazdasági élet területén a háttérbe fog szorulni. Indokolja ezt az intézkedést a magyarság nemzeti léte is, hiszen a nemesség és a polgárság heterogenitásának felszámolása, illetve a nemességnek a városokon belüli térnyerése a magyar etnikum gyarapodását is nagymértékben elősegítené. (Erről 1.: Bodnár-Gárdonyi I. 334. sk.) 149 Iratok II. 329. skk. 150 BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. 237