Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

132 Az 1833. december 10-i kerületi ülésről 1.: KLÖM II. 471. skk., vö.: Havas József 1833. december 16-i és december 22-i, valamint Nagy Benedek 1833. december 19-i és 1834. június 7-i jelentéseivel: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500., illetve BFL. Buda. Országgyűlési iratok. L. még: Gárdonyi 109. 133 Azt a tényt, hogy a városi követek ezen az ülésen egyenként szavaztak volna, Kossuth egyáltalán nem említi, s Kölcsey sem utal rá naplójában. Havas József azonban az előző jegyzetben hivatkozott mindkét jelentésében határozottan állítja ezt a tényt, és Nagy Benedek is említést tesz róla: igaz, némileg bonyolult és homályos fogalmazásban. December 19-i jelentésének vonatkozó része a következőképpen hangzik: ,,a T. Negyedik Status követjeinek előadásai a kerületekben oly alakban öltöztek, mellyben eddig divatkozva nem szemléltettek". Június 7-i jelentésében visszatérve az 1833. december 10-18. közti kerületi üléseken történtekre, arról adott tájékoztatást, hogy „a Városi követek más alakban állanának a kerületi ülésekben, mint is akkoráig szemléltettenek", ám ,,a következendő nap nézeteinket megváltoztatta, mert kirekesztvén 19-én tekinteteink előadásától, az ./. alatti 2-dik (az Országos Munkákban) Törvény tzikkelynek 6-ik szakasza, melly az auszugális követelések mikénti kielégítését tárgyazza, a Voksok többsége által (ahol szokás szerint a mienk nem divatkoztatott) ki hagyatván, világosan tapasztaltatik, hogy a Városi követek a kerületekben tsak a hallgatók közé számláltatnak". A negyedik rend küldötteinek városonkénti szavaztatása — ha erre valóban sor került — nyilván annak deklarálására szolgált, hogy az igény, mely szerint valakiről az ő hozzájárulása nélkül dönteni semmiképpen sem jogos, feltétlenül méltánylandó. Gárdonyi Albert annak a véleményének is hangot ad, hogy a nádornál tett december 5-i látogatás ugyancsak hozzájárult a december 10-18 közötti kerületi üléseken történtekhez. Gárdonyi megállapítása elfogadhatónak látszik, a városok egyenkénti szavaztatásának azonban korántsem volt oly nagy jelentősége, mint amilyet Gárdonyi tulajdonít neki (Gárdonyi 110.). Abból a szempontból legalább is nem, hogy ez bármiképpen befolyásolta volna a megyei követek többségével szemben az elfogadott határozatok jellegét. 134 Erről 1. Buda város első követének már több ízben említett 1834. június 7-i jelentését. Vö.: Gárdonyi 110. 135 Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. Vö.: az 54. sz. jegyzettel. Az ultrakonzervatív Justh Ferenc által benyújtott javaslatot a rendek az 1833. november 8-i kerületi ülésen tárgyalták; a városok azonban ekkor a kerületi ülések intézményének fenntartása mellett foglaltak állást (KLÖM II. 372.). Az 1834. január 15-i kerületi ülésen azután a liberális Marczibányi Antal szorgalmazta ,,a rendszeres munkálatok folyamatja alatt" a kerületi ülések felfüggesztését. Marczibányi az indítványt a reformmunkálatok tárgyalásának meggyorsítása érdekében terjesztette elő, ám azzal a rendek érdemben nem kívántak foglalkozni. (KLÖM II. 570.) 136 Jegyzőkönyv VIII. 235. sk. Vö.: Takáts 1932. 80. 235