Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

121 Szabad 1975. 557. L. még a fentebb érintett kérdések egy részéhez: Varga János 1982. 26., 29., 61. sk., 70., 125. skk. 136. 122 L. ehhez: Ungár 322., Makkai 1961. 71., Barta 1963. 333., Magyarország története 1790-1848. 569. sk. A magyarországi polgárság fejlődéséről a XIX. század első felében általában kitűnő összefoglalás olvasható: Magyarország története 1790-1848. 547. skk. 123 KLÖM I. 149. Vö.: Trócsányi 183. 124 Jegyzőkönyv I. 156. sk. Vö.: KLÖM I. 193. sk. 125 L. a 12. sz. jegyzetet. A vallásügyi sérelem kérdésében egyébként az alsó- és a felsőtábla között lezajlott többszöri üzenetváltás után az ellenzéki megyei követek úgy határoztak, hogy a főrendek által javasolt kompromisszumot nem fogadják el, mert ez több hátrányos következménnyel járna, mint a probléma — átmenetinek szánt — elejtése. A városokra vonatkozó pontokat illetően különben a főrendek nem kívántak semmiféle módosítást. 126 BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. 127 Erről 1.: Gárdonyi 110. 128 Kölcsey II. 518. Vö.: KLÖM I. 312. sk. Kossuth az ülésről írt beszámolójában ezt a Kölcsey által közölt tényt nem említi. 129 BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. 130 A nádornál tett látogatásról 1. Nagy Benedek 1833. december 19-én kelt jelentését: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. Vö.: Gárdonyi 109. Röviden utal a látogatásra 1833. december 22-én kelt jelentésében Havas József is: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. A küldöttség tagjai Vághy Ferenc, Havas József, Kricske József, Pósfay Sándor, Nagy Benedek és Haske Sándor voltak. 131 Erről 1. Nagy Benedeknek az előző jegyzetben említett jelentését. Annak az aggodalmának, hogy a városi törvényszékekkel kapcsolatosan a megyei követek a városok „minden törvényes hatóságii be folyásuk nélkül ... róluk ne talán eddigi Igazaik és Szabadságaik csorbításával rendelkezni fognának", Korher János már egy 1833. november 3-án kelt jelentésében hangot adott, majd arról írt, hogy már csak ezért is feltétlenül szükséges lenne, hogy a városok részére „az arányos szavatolásbéli Jus" mihamarébb megadassék. (BFL. Pest. Rendeletet és felterjesztések a. n. 4500.) Figyelemre méltó, hogy Pest város ez idő szerinti második követe, jóllehet nem a nyilvánosság, csupán küldői meglehetősen szűk köre előtt, már ekkor úgy nyilatkozott, hogy a városok csak „arányos" szavazatszámmal való felruházásukat várhatják az országgyűléseken. 234