Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
Jegyzetek
71 Hajnóczy 215., 234. sk., 255. sk. 72 Csizmadial976.50.sk . 73 L. ezekről: Kérészy 1906. 57., Gárdonyi 107. skk. (Gárdonyi Albert, miután röviden ismerteti Ócsai Balogh Péter javaslatának a városokra vonatkozó részét, azt állítja, hogy ez a javaslat került a regnicolaris bizottság által elfogadásra, de,, a bekövetkezett állandó háborúk lehetetlenné tették, hogy a javaslatok törvényerőre emelkedjenek". Téved Gárdonyi akkor is, amikor azt írja, hogy „az 1791. évi javaslat a városok szervezetének reformját teljesen figyelmen kívül hagyta".), Mályusz 1931. 281. sk., Csizmadia 1943. 104. skk. (Csizmadia említést tesz itt arról is, hogy az 1791. december 3-i udvari konferencián Pásztory Sándor, a magyar kancellária tanácsnoka, a városok rendezésével kapcsolatban felvetette a következő lehetőséget: a városoknak egy olyan új osztályát kellene létrehozni, amely városok külön országgyűlési szavazattal nem, hanem — a hajdúvárosok mintájára — együttesen egy vokssal rendelkeznének. Ez, mondotta Pásztory, II. Lipót elképzeléseinek is megfelelne. Pásztory javaslata nyilvánvalóan összhangban volt a Lipót által a trónbeszédben is kifejtett elképzeléssel, mely szerint a szabad királyi városi privilégiummal felruházott helységek számát mindenképpen növelni kell. Egyidejűleg alkalmasnak látszott arra is, hogy a politikai hegemóniáját féltő nemesség ellenállását a tervezett eliberálásokkal szemben leszerelje.) Csizmadia 1976. 51. sk., Budapest története III. 428., Magyarország története 1790-1848. 164. skk. 74 Benda 1957. 43. skk., Magyarország története 1790-1848. 174. 75 Benda 1952-1957. I. 897. skk., 909. skk., 912. skk., 917. skk., 1002. skk., Benda 1957. 64. sk., 67. sk., Magyarország története 1790-1848. 194. sk.,. 196. skk. 76 Benda 1952-1957. 1. 878. skk., Benda 1957. 52. 77 Marczali 1933. 16. skk., 182. skk., Kosáry 1977. 70. skk., Magyarország története 1790-1848.461.sk . 78 De Coordinatione Civitatum — Opinio ... publico-politicam ... 87. skk.; magyarul — rövidítve —: Csizmadia 1979. 153. skk. Vö.: Csizmadia 1943. 124. skk. L. még a kérdéshez: Gorove 54. sk., Oszetzky 77., Gárdonyi 109., Komoróczy 1974/b 218., Magyarország története 1790-1848. 655., 657. Az igazságügyi és közjogi bizottság albizottsága által kidolgozott, az összbizottság által hosszabb viták után végül is elfogadott javaslatok között számtalan eltérés mutatkozott, mivel az albizottság — a városi igazgatás demokratizálása jegyében — a tisztújításba az egész lakosságot be kívánta vonni, a városi követek esetében azonban megelégedett volna egy olyan megoldással, hogy azokat a választott község delegálja. 79 Coordinatio Comitiarum cum Projectis 11 Articulorum — Opinio ... publico-politicam ... 17. L. még a kérdéshez: Egyetemes magyar encyclopaedia II. 1007., Gárdonyi 227
