Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi kérdés rendezésének elvi megalapozása
országgyűlési jogállásuk vonatkozásában célszerű lenne, hogy „még a jelen ország gyűlése alatt történjen valamely rendelkezés ..., mert tart és fél attól, hogy a jövő ország gyűlésen, szinte a Kamarátóli függés és a városoknak belső szerkezete fogja méltó állásoknak elfoglalásától hátráltatni, azért tehát ezt most megelőzni, s e részben még a mostani ország gyűlése alatt valamit határoztatni kívánna". Deák prepozícióját Bezerédj István, Tarnóczy Kázmér, valamint Szombathelyi Antal fenn-tartás nélkül helyeselték. Az 1836. március 23-i országos ülés eredményei azt bizonyítják, hogy a negyedik rend képviselőinek és a liberális megyei követeknek a városi igazgatás reformját illetően sikerült azonos platformot kialakítaniok, s nézeteik a városoknak a Kamarához fűződő kapcsolatát illetően is mindinkább közeledtek egymáshoz. A liberális nemesi politikusoknak ez utóbbi kérdéskörre vonatkozó álláspontját már ismertettem, 404 s említettem azt is, hogy a városok túlnyomó többsége kezdetben kétségbeesetten tiltakozott az őket vitathatatlanul elnyomó, ám a feudális struktúrán belül függetlenségüket biztosító kamarai alárendeltség felszámolása ellen. Bujanovics Vince 1836. március 23-i javaslata, mint láthattuk, a Kamarához való viszony vonatkozásában is jelentős előrelépés volt. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy Eperjes város második követe 1835. december 28-án, Debrecen egy kevésbé jelentős sérelmének tárgyalása alkalmával már hangot adott a városok Kamarától való függetlenítése szükségességének, ám ezt ekkor még csak a városok valamennyi feudális jellegű kiváltásának egyidejű megerősítésével együtt látta realizálhatónak. Kérdéses természetesen, hogy ez utóbbi véleményét nem csupán taktikai okokból hangoztatta-e, azért ugyanis, hogy arra a már többször elfoglalt álláspontra jusson ezúttal is, mely szerint a részleges reform a városok esetében csak hátrányokkal járhat, ezt a megoldást tehát el kell vetni. Az országgyűlés reformjának szükségessége A belszerkezet demokratizálása, valamint a kamarai függés felszámolása voltak tehát a városok országgyűlési jogállásával kapcsolatos anomáliák megszüntetésének feltételei, a megváltozott jogállású városoknak pedig egy többé-kevésbé megváltoztatandó törvényhozási szisztémába kellett volna beilleszkedniük. Ezzel a problémával, mint láttuk, már az országos bizottság publico-politicai munkálata részletesen foglalkozott, szenvedélyes viták tárgya volt az országgyűlést megelőző helyhatósági tanácskozásokon, s természetesen az országgyűlésen is minduntalan 163
