Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai
sek és királyi városok közötti vitás ügyek egy részében a megyei békéltető járt volna el. A megyei törvényszékek hatáskörének kiterjesztése Ez utóbbi csekély súlyú javaslat ellen a városi deputátusok nem jelentettek be óvást, annál fenyegetőbbnek érezték a negyedik rend érdekei szempontjából a megyei követek egy jelentős részének elképzelését, mely szerint a kerületi táblák megszűnnének, s hatáskörüket a megyei ítélőszékek vennék át, illetve ugyanide kerülnének az addig a királyi, valamint a báni táblánál mint elsőfolyamodású törvényszékeknél indított perek. 290 Az 1834. április 22-i országos ülésen felszólaló városi követek Mathey Vencel kivételével a leghatározottabban remonstráltak ez ellen a javaslat ellen, rámutattak a belőle elkerülhetetlenül adódó jogi visszásságokra, s hangoztatták, hogy ,,az országnak 10 milliom nem nemes lakosai, a kik kereskedési tekintetben a nemesekkel mindennapi öszve köttetésben állanak, az ország törvényhozó teste bölcsességétől szinte oly megnyugtató rendezést kívánnak, aminőt eddig a kerületi táblákban tiszteltek, és amely a nemességtől független lévén, abban az igazság kiszolgáltatására nézve bizodalmunkat helyheztessék". 291 A városok tiltakozása most is hiábavalónak bizonyult. Az országos ülés csekély módosítással a kerületi javaslatot fogadta el. A városok követei erre a megyei törvényszékek bíráinak választása ellen indítottak támadást az 1834. április 23-i országos ülésen, mert Gallé Menyhért indoklása szerint a sedria tagjai nem tekinthetők függetleneknek, holott minden bírónak ez kell, hogy legyen „legfőbb tulajdonsága". Nem függetlenek, fejtegette Kisszeben deputátusa, részben a megyei tisztségviselők választásának módja, s még inkább amiatt, hogy e tisztségviselők választására a nem nemeseknek soha semmilyen befolyása nincs. Haske Sándor azt követelte, hogy a törvényhozás intézkedjék végre a bíróságok tagjainak élethoszsziglan történő választásáról. Kassa város követe ebben az egész választási rendszer demokratikusabbá tétele mellett a bírói függetlenség egyik legfőbb garanciáját látta. A bírói hivatal örökletessé tétele mellett nyilatkozott Kricske József, ám a lőcsei képviselő ezt az alkalmat megragadta arra is, hogy a megyei követeket ismételten figyelmeztesse, a városokon belüli demokratizálás első lépését ők akadályozták meg, hiszen amikor ,,a szabad királyi városok ítélő székeinek elrendelése" volt napirenden, ,,a városi bírók, s tanácsbelieknek mikép leendő választások a rendek többsége által a publico politicumra halasztatott", „ennek folytába termé124
