Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai

raticus alkotmányok elveivel egyeztetni lehetne,... minthogy azonban ez, mostani constitutionk helyheztetésével, tekintvén főképp a következéseket is", semmiképpen sem egyeztethető össze, a városi követek igénye és Bars megye követének indítványa elutasítandó. Ezek a fejtegetések nem kívánnak kommentárt, ám figyelemre méltó, hogy Balogh János is bevallja, a városokat nemcsak ezért pártolja, mert tudja: „Hazánk csak akkor lehet boldog, ha az egyenetlenség meg szüntetvén, arányban és idomzatban fognak a rendek állani", hanem azért is, mert félő, hogy elutasítás esetén a városok szembefordulnak a nemesi renddel, s „a mágnásokkal kezet fognak". A hétszemélyes tábla A negyedik rend képviselőinek az a törekvése is kudarcot vallott, hogy a hétszemélyes tábla tagjai közé polgári bírák kerüljenek, holott ebben az esetben a liberális megyei követek egy viszonylag jelentős részének támogatását is élvezték, ráadásul minden fenntartás nélkül. A problémát az 1834. január 22-i kerületi ülésen elsőként Balogh János vetette fel, s mindjárt javasolta is, hogy a „hétszemélyes táblán két városi tag is legyen".

2 ' A két nappal későbbi kerületi ülésen azután Bezerédj István és felsőbüki Nagy Pál is ebben az értelemben szólalt fel. Az egyik elnök tisztét ekkor betöltő Borsiczky Istvánnak viszont az volt a véleménye, hogy az egyértelmű állásfoglalás ebben a kérdésben annál is szükségtelenebb, mivel „a birtok ... megkívántatik a septemvirben, nem záratnak ki a városi tagok, mert a városi bíróság elrendelésekor meghatároztatott, hogy annak tagjai ... birtokosok legyenek, és így a városi vagyon is birtoknak vétetik". A többség a Borsiczky István által sugallt kétértelmű, semmire sem kötelező megoldás felé hajlott, így az ülés által elfogadott törvénytervezet a szóban forgó bíróság tagjait illetően valóban csak annyit mondott ki, hogy a tagok a királyi és a báni tábla tagjaihoz hasonlóan a „birtokos hazafiak közül választassanak".

263 Ennél kedvezőbb eredményt a negyedik rend deputátusainak, valamint az őket támogató liberális megyei követeknek az 1834. április 30-i országos ülésen sem sikerült elérniök. A városi követek közül Kricske József és Gaál József már a királyi tábláról folytatott vita alkalmával követelték, hogy a hétszemélyes táblának polgári származású bírái is legyenek, amikor pedig a hétszemélyes tábláról szóló tervezet került napirendre, ezen követelés mellett szállt síkra Pósfay Sándor, Szánthó Mihály, Gallé Menyhért és Havas József is. A liberális nemesi követek nevében Beze115