Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890

Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 325 utilitárius feladatainál nem volt lehetőség - Lajta mellett e lehetőségekkel a Salgótarjáni utcai temetőben a legmagasabb színvonalon Vidor Emil élt (pél­dául Davidsohn Mór 1900-ban és tószegi Freund Vilmos családja 1911-ben tervezett síremlékén).128 A kísérletezés lehetősége mellett az építészek számára a monumentális funerális feladatokat minden bizonnyal a nemes kőanyagok felhasználásának lehetősége tette különösen vonzóvá. Azok az építészek, akik városi építkezéseiken igen gyakran téglafalazatokat voltak kénytelenek követ utánzó vakolatarchitektúrával felöltöztetni, a temetőben valódi kőépítményeket emelhettek, nem ritkán három-négyféle kemény mészkő és márványfajta egy­idejű alkalmazásával.129 A mauzóleumok és fali síremlékek tervezői széles körből rekrutálódtak.130 A zsidó felekezeti intézmények által előszeretettel foglalkoztatott, de más té­ren is jelentősét alkotó építészek (Freund Vilmos, Quittner Zsigmond, Fell­ner Sándor és Lajta Béla) mellett ott vannak a funerális építészet specialistái (Schickedanz Albert, Gerster Kálmán) és jellemzően egy-két művel az 1870— 1920 közötti fél évszázad számos fontos tervezője (Kauser József, Weber An­tal, Alpár Ignác, Feszty Adolf, Bukovics Gyula, Kőrössy Albert, Révész és Kollár, Sebestyén Arthur, Vidor Emil és Hajós Alfréd) is. A temetőben álló ki­sebb síremlékekhez hasonlóan számos sírbolt fölé is sírkőgyárosok (például a Gerenday Antal és fia cég, Kohn Arnold) műhelyében-irodájában tervezett emlék került; kisebb sztélék, fali síremlékek mellett olykor mauzóleumok is, például a vágújhelyi HofTmann-mauzóleum, amelyet az építészeti képzettség­128 Az 1900 áprilisában elhunyt bankigazgató, Davidsohn [a síremléken Davidssohn-ként írva] Mór síremlékét egykor díszítő naturalisztikus fém pálmafát kivitelezője, a Forreider és Schiller cég már a Magyar Iparművészeti Társulat 1900. évi karácsonyi kiállításán bemu­tatta - Vidor tervei tehát az 1900. év második félévében készülhettek. Diner-Dénes 1901. 20. p; BFL IV.1407.b. 52925/191 l/III. 129 A Krausz Mayer-mauzóleum lépcsőfokai vörös márványból, lábazata gránitból, falazata besztercebányai homokkőből, a bejárati ajtó és az oldalfalak ablakainak kerete, valamint a baldachin alatti három lépcsőfok karsztmárványból, a baldachin oszlopai és boltozata isztriai márványból, a baldachin alatti szarkofág és a belső emléktáblák fekete márványból, a kriptafedél vörös márványból készült. W. A. 1876. 377. p. A Wahrmann-mauzóleum teljes egészében untersbergi márványból épült, a felső balda- chinos építmény oszlopai és a belső emléktábla belga fekete márványból készültek. A Bródy család mauzóleumának falai dunaalmási kőből, oszlopai besztercebányai homokkő­ből, a belső emléktábla belga fekete márványból készült. A Latzko-mauzóleum talapzata dunaalmási kőből, felépítménye biai kőből, belső emléktáblája belga fekete márványból készült. Quittner 1900. 15. p. 130 A Salgótarjáni utcában dolgozó tervezőművészek és kivitelezők listája megtalálható: Tóth 2014. 119-120. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom