Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 325 utilitárius feladatainál nem volt lehetőség - Lajta mellett e lehetőségekkel a Salgótarjáni utcai temetőben a legmagasabb színvonalon Vidor Emil élt (például Davidsohn Mór 1900-ban és tószegi Freund Vilmos családja 1911-ben tervezett síremlékén).128 A kísérletezés lehetősége mellett az építészek számára a monumentális funerális feladatokat minden bizonnyal a nemes kőanyagok felhasználásának lehetősége tette különösen vonzóvá. Azok az építészek, akik városi építkezéseiken igen gyakran téglafalazatokat voltak kénytelenek követ utánzó vakolatarchitektúrával felöltöztetni, a temetőben valódi kőépítményeket emelhettek, nem ritkán három-négyféle kemény mészkő és márványfajta egyidejű alkalmazásával.129 A mauzóleumok és fali síremlékek tervezői széles körből rekrutálódtak.130 A zsidó felekezeti intézmények által előszeretettel foglalkoztatott, de más téren is jelentősét alkotó építészek (Freund Vilmos, Quittner Zsigmond, Fellner Sándor és Lajta Béla) mellett ott vannak a funerális építészet specialistái (Schickedanz Albert, Gerster Kálmán) és jellemzően egy-két művel az 1870— 1920 közötti fél évszázad számos fontos tervezője (Kauser József, Weber Antal, Alpár Ignác, Feszty Adolf, Bukovics Gyula, Kőrössy Albert, Révész és Kollár, Sebestyén Arthur, Vidor Emil és Hajós Alfréd) is. A temetőben álló kisebb síremlékekhez hasonlóan számos sírbolt fölé is sírkőgyárosok (például a Gerenday Antal és fia cég, Kohn Arnold) műhelyében-irodájában tervezett emlék került; kisebb sztélék, fali síremlékek mellett olykor mauzóleumok is, például a vágújhelyi HofTmann-mauzóleum, amelyet az építészeti képzettség128 Az 1900 áprilisában elhunyt bankigazgató, Davidsohn [a síremléken Davidssohn-ként írva] Mór síremlékét egykor díszítő naturalisztikus fém pálmafát kivitelezője, a Forreider és Schiller cég már a Magyar Iparművészeti Társulat 1900. évi karácsonyi kiállításán bemutatta - Vidor tervei tehát az 1900. év második félévében készülhettek. Diner-Dénes 1901. 20. p; BFL IV.1407.b. 52925/191 l/III. 129 A Krausz Mayer-mauzóleum lépcsőfokai vörös márványból, lábazata gránitból, falazata besztercebányai homokkőből, a bejárati ajtó és az oldalfalak ablakainak kerete, valamint a baldachin alatti három lépcsőfok karsztmárványból, a baldachin oszlopai és boltozata isztriai márványból, a baldachin alatti szarkofág és a belső emléktáblák fekete márványból, a kriptafedél vörös márványból készült. W. A. 1876. 377. p. A Wahrmann-mauzóleum teljes egészében untersbergi márványból épült, a felső balda- chinos építmény oszlopai és a belső emléktábla belga fekete márványból készültek. A Bródy család mauzóleumának falai dunaalmási kőből, oszlopai besztercebányai homokkőből, a belső emléktábla belga fekete márványból készült. A Latzko-mauzóleum talapzata dunaalmási kőből, felépítménye biai kőből, belső emléktáblája belga fekete márványból készült. Quittner 1900. 15. p. 130 A Salgótarjáni utcában dolgozó tervezőművészek és kivitelezők listája megtalálható: Tóth 2014. 119-120. p.