Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
Deák Ernő: A várostörténeti kutatások Ausztriában... 339 magyar városfejlődéssel. Ferdinand Opil (1950—), akkori helyettes elnök ezzel kapcsolatosan azt a felvilágosítást adta, hogy a szervezésért felelős vorarlbergiek állították össze a programot, amelynek emiatt szőkébb értelemben tájjellege van, de a Munkacsoport a jövőben a korábbi vágányokon halad. Tanulságos a 2015. évi, Bécsben megtartott konferencia előadásainak és előadóinak listája. A Városszövetségek (Städtebünde) címszó alatt elhangzó előadások témái az antik lükiai városszövetségtől az 1903-ban Drezdában a német városokról rendezett kiállítás bemutatásáig terjedő széles spektrumon helyezkedtek el. Sőt, Peter Johanek panorámának beillő előadásában Európa történetébe építette be a városszövetségek és együttműködések „hálózatát”. Az említett vonatkozásban legfeljebb az kifogásolható, hogy kizárólag osztrák és német szakemberek szerepeltek. A Munkacsoport munkakedvére jellemző a nagy lendülettel beindult tevékenység, ezen belül kutatási súlypontok feldolgozása és publikálása, amelynek céljából külön sorozat indult Kutatások Ausztria városainak és mezővárosainak történetéről (Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Österreichs) címmel. 1978-2002 között hat kötet jelent meg, közülük külön említést érdemel a 4. kötet: Bajorok, magyarok, szlávok a Duna-térségben (Baier, Ungarn und Slawen im Donauraum). A már említett egybefonódást, összhangot mutatja az 1990-ben megjelent kötet, a 75 éves Osztrák Városszövetség (75 Jahre Österreichischer Städtebund 1915-1990). Korszakos vállalkozásnak bizonyult az Osztrák Városok Atlasza (Österreichischer Städteatlas), amely a Ludwig Boltzmann Intézet bécsi részlegében készült. Keletkezéstörténetéhez nem árt tudni, hogy kezdeményező hatása volt Edith Ennen (1907-1999), az egyik legjelentősebb német várostörténész 1955-ben Rómában, a Nemzetközi Történészkongresszuson megtartott előadásának, amelyben többek között ösztönzően lépett fel a nemzeti, összehasonlító módszerekkel kidolgozott városatlaszok kiadása érdekében. Az akkori európai szellemiség kihatásaként 1968-ban a Commission Internationale pour l'Histoire des Villes által Oxfordban, a német delegáció javaslata alapján elfogadott alapprogram szerint indultak be a munkálatok. Fontos megjegyezni, hogy a nemzeti sajátságok figyelembevételével egységes irányelvek voltak mérvadók. A német városatlasz egyes mappái 1973-tól jelentek meg. Ausztriában elsőként Bécs történeti atlasza (Historischer Atlas von Wien) készült el 1978-ban. Négy évre rá, 1982-ben jelent meg az Osztrák Városok Atlasza sorozat négy várost felölelő 1. kötete. A nagy müvet 70 városra méretezték, a már más összefüggésben is említett változások következtében végül is a jelenlegi 200 városból 64 atlasza jelent meg. Andreas Weigl felvilágosítása szerint 2013- ban lezárultak a munkálatok, szerinte ekkorára méretezték a vállalkozást, az eredeti cél tehát megvalósult. Ráadásként említhető az Osztrák Városatlaszok
