Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
324 Műhely tozataival találkozhatunk.120 A fali síremlékek egyszerűbb típusánál (például a Donáth Gyula tervezte Linzer- és Moscovitz-síremlékek esetében) a sírbolt fölé nem került épített struktúra, fedőlapja kovácsoltvas sírkerítéssel vagy kőszegély- lyel volt körülvéve, növényzettel körbeültetve.121 Más fali síremlékhez viszont kétoldalt ülőpadok, a kripta felett álszarkofágok csatlakoztak, összetettebb építészeti kompozíciót eredményezve.122 A 20. század elején jelennek meg a történeti előképekhez kevésbé kötődő, szabadabb formálású, nyitott mauzóleumok, illetve a fali síremlékeknek az aedicula-formától eloldódó változatai.123 A Salgótarjáni utcai mauzóleumok és fali síremlékek architektúrája alapvetően követte az 1870-1910-es évek magyar építészetének a neoreneszánsztól a barokkos historizmuson és a szecesszión át a század eleji új klasszicizmusig ívelő stílusváltozásait.124 A temető építészete azonban ez esetben is kissé más világ volt, mint a városi építészet. A sírépítményektől elvárt komor, emelkedett, funerális karakternek megfelelően két olyan stílusirányzat volt jelen erőteljesen a temetőben, amelyikkel városi lakóházakon, középületeken a korszakban alig lehet találkozni. Az egyik a szigorú antikizálás, a dór stílus (az 1875-76-os Krausz Mayer-mauzóleumtól Stem Ignác mauzóleumán át a Wechselmann házaspár Alpár Ignác által 1904-ben tervezett fekete gránit sírépítményéig),125 a másik az egyiptomias architektúra (ezt példázza a Bródy család részére Quittner Zsigmond által 1893-ban tervezett mauzóleumon és az említett Moscovitz-síremléken kívül tószegi Freund Henrik mauzóleuma is).126 E sajátos temetői stílusokhoz a századelőn csatlakozott a más ókori keleti építmények, illetve a prehisztorikus konstrukciók által inspirált archaizáló építészet, amelynek fő képviselője Lajta Béla volt - e temetőben a szertartási épület mellett Bródy József családi mauzóleuma és a Beimel házaspár síremléke képviselik építészetének ezen irányát.127 A temetői architektúra ugyanakkor olyan szabad formai kísérletezésre is módot adott, amire a város 120 Dezső Samu családi síremléke, 1894 (ifj. Wagner János); Rosenzweig Saphir Sarolta családi síremléke, 1905 (Handel Fülöpné és tsa. kőfaragók). Terveik: BFL XV.17.d.328 te / Salgótarjáni utca. 121 Losonczi 1892. 142-143. p. 122 Weltner Katalin családi mauzóleuma, 1907 (Schmahl Henrik). Tervei: BFL XV.17.d.328 te / Salgótarjáni utca / Weltner. 123 Az előbbire jó példa a Fellner Sándor-féle Ehrlich Mózes-mauzóleum, az utóbbiakra a nyugati oldalon egymás mellett álló Schwarz-Székács-, Klein Zsigmond- és Hirschler Mórsíremlékek. Legelső tervei: BFL XV. 17.d.328 te / Salgótarjáni utca / Schwarz-Székács. 124 Papp 2013. 415—421. p. 125 BFL XV. 17.d.328 te / Salgótarjáni utca / Wechselmann. 126 Losonczi 1892. 142. p; Quittner 1900. 17. p. 127 Klein 2013. 230-231. p.
