Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
320 Műhely A sírboltok tervezését és kivitelezését 1875-től 1891-ig a temető egyéb építményeit is jegyző, számos mauzóleum kivitelezőjeként is működő pesti építőmester, Medek J. Vince végezte. 1892 után a sírboltok engedélyezési tervein már más kivitelezők (Wawra és Pfeifer, Wellisch Sándor és Gyula, Bloch és Holitscher) nevével találkozhatunk. A szentegylet kétfajta sírboltot létesített: nyolc halott befogadására alkalmas II. osztályú, illetve tizenkét halottnak szánt I. osztályú sírboltot. Az egyes típusokhoz tartozó sírboltok méretei egységesek, de a déli fal mentén épült korábbiaké eltér az északi és a nyugati fal mentén létesült későbbiekétől.110 A sírboltok hátsó falát a temetőfal alapozása képezi. A másik két oldalon a sírboltok alapterülete nagyjából megegyezik a délivel, de jóval mélyebben vannak a talajszint alatt, belső terük belmagassága 2,75 m. Nem tudjuk, e standard méreteket mikor ki határozta meg, és miért változtak az idők során: a sírboltok építésének paramétereit sem a fővárosi építési szabályzatok, sem az 1868. és 1881. évi köztemetői szabályrendeletek, sem pedig a szentegylet alapszabályai nem határozzák meg - bizonyára valamilyen egyéb városi szabályozás lehetett e méretek alapja.'11 A sírboltok használatának pontos szabályozását is csak 1900-ban adták ki, a szentegylet 1899. évi új alapszabályhoz kapcsolódva.112 E szabályzat szerint a családi sírbolt megszerzésével a családfő jogot nyert arra, hogy a temető fennállásának ideje alatt ott a maga számára, illetve izraelita vallású családtagjai számára temetkezési helyet igényeljen. Feltétlen temetkezési joggal a családfő, felesége, illetve özvegye, 18 év alatti törvényes fiúgyermekei és törvényes hajadon leánygyermekei bírtak. A családfő felnőtt fiai és menyei, férjezett lányai és vejei, illetve gyermekkorú fiú- és hajadon leányunokái csak akkor temetkezhettek a sírboltba, ha ennek a következő generációnak a felnőtt férfitagjai maguk is szentegyleti tagok voltak. Ugyancsak a tagság volt a feltétel a családfő szüleinek és nagyszüleinek a temetkezése esetén. Ha ez a feltétel nem teljesült, akkor a családfő vagy neje külön díjért kérelmezhette a szentegylettől egyenes ági rokonainak a sírboltban való eltemetését. Oldalági vagy egyéb rokonoknak a családi sírboltokba való temetése nem volt engedélyezett — 110 A déli oldalon a téglából falazott sírboltok felülről kőlappal lezárt belső tere 3,16 vagy 4,12 m x 2,21 m alapterületű és 1,9 m belmagasságú, e térhez keresztirányban a koporsók befogadására szolgáló 0,63 m mély fülkék csatlakoznak. 111 A sírboltok méreteinek szabályozása először a főváros 1901. évi temetői szabályrendeletében szerepel (I./5§), az itt a zsidó temetőkre is kötelező jelleggel előírt méretek azonban eltérnek a Salgótarjáni utcában alkalmazottól. 112 Szabályok és utasítások az izraelita temetőben lévő családi sírboltokról. A Pesti Chevra Kadisa választmányának 1900. április 1. üléséből..
