Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
30 Bányavárosok sának bírósága előtt volt perbe vonható.60 Ez a kivételezett helyzet azonban nem vonatkozott minden ügyre. Erre világít rá Zsigmond király 1394-ben kiadott oklevele, amelyben Turóc megye ispánját és alispánjait figyelmeztette arra, hogy a körmöciek felett - ahogy az más városok joga is - nem ítélkezhetnek, kivéve lopás, rablás és más nyilvános bűntett (<exceptis furtis, latrociniis et aliis publicis criminibus) esetén. E bűneseteken túl mindenki a körmöci bíró és esküdtek előtt keresse a maga igazát.61 A körmöcbányaiak már I. Károlytól megkapták azt a jogot, hogy minden ügyükben csak bírójuk vagy villicusuk bírósága előtt tartoztak megjelenni, sőt ezt a rendelkezést már maga 1. Károly megtoldotta azzal, hogy tartozás esetén az adósságot elsőként saját bíróságuk előtt kellett követelni a városlakóktól.62 A kiváltságlevél ellenére a túróéi és minden bizonnyal más ispánok is, valamint az ország bírái a nagyobb ügyekben ítéletet mondhattak felettük, ami más városok esetében szintén megfigyelhető. Az eperjesieket 1324-ben I. Károly ugyan kivette a sárosi ispán joghatósága alól,63 de I. Lajos 1370. december 28-án a város lakóit (a körmöcbányaiakhoz hasonlóan) csupán a lopás, rablás és más bűntettek (exceptis furtis, publicis latrociniis et causis criminalibus) kivételével mentette fel az ország bíróinak ítélete alól.64 Zsigmond 1405. évi városi törvénye is szokásként említi a tolvajok, rablók és más gonosztevők {fures, latrones et alios malefactores) ispánok, nagybírák általi elítélését, jóllehet ezt a jogot a városoknak is megadja, ha az ilyen bűntett saját területükön történik.65 A körmöciek 1396-ban külön engedélyt is kaptak az uralkodótól, hogy a város erdeiben az utazókat zaklató ga- rázdálkodókat elkaphassák és megbüntethessék,66 majd 1400-ban jogot nyertek arra, hogy az őket bántalmazókat a városba vihessék, és ott ítéletet mondhassanak felettük.67 A 14. századtól kezdődően egyre több város szerezte meg azt a kiváltságot, hogy az uralkodó megtiltotta a kereskedők - néha a város minden polgára - elfogását mások tartozása miatt. Ehelyett mindenkinek a város előtt kellett keresnie a maga igazát,68 ahogy azt a körmöciek 1328. évi oklevele is elrendelte. Zsig60 Zsigmond 1405. évi törvénye szintén ezt a rendelkezést tartalmazza. DRH 1301-1457. 222. p.; Az erre vonatkozó kiváltságot Zsigmond 1434. november 25-én Besztercebánya és Körmöcbánya városának is - újra - megadta. DF 280 672., DF 249 479. 61 ZsO I. 3371. sz. 62 1328: VMMS 115. p. 63 VMMS 103. p. 64 DF 228 480. 65 DRH 1301-1457. 194-195. p. 66 CDX/8. 416-417. p. 67 DF 249 456. 68 Vö. Tringli 2010. 1325-1328. p.
