Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 305 Männer” részére tartotta fenn, az 1879-ben elfogadott (és két nyelven kiadott) újabb alapszabály e sírhelyeket „rabbik, kiváló tudósok és egyéb kitűnő egyéniségek” számára jelölte ki. A húsz évvel későbbi szabályzat e helyütt már „rabbik, tudósok, a közügyek, a hitfelekezet, valamint az irodalom és a művészet terén kiválóan érdemesült férfiak”-at említ. Az alapszabály adta keretek közt az egyes sírhelysorok osztályba sorolását és a sírhelyek kimérését a szentegyleti elöljáróság felügyelte, amiről két példányban kellett pontos tervrajzot és nyilvántartást vezetnie.80 A díszsírhelyeket a szentegylet elöljárósága díjmentesen adományozta. A három utolsó kategóriába tartozó sírokat - „a sor elején és végén az útra esőleg szabadon hagyandó két-két síron kívül” - a szentegylet temetői elöljárója jelölte ki a temetések dátumának megfelelően, szigorúan egymásra következő rendben.81 Amennyiben hozzátartozóik megelégedtek ezzel a szentegylet által kijelölt sírhellyel, a chevra kadisa tagjai, feleségeik, illetve özvegyeik számára e sorsírok, gyermekeik számára pedig a gyermeksírok ingyenesek voltak. Az ő esetükben csak akkor kellett sírhelydíjat fizetni, ha a család saját maga kívánta megválasztani a sírhelyet: a családi vagy a kettős sírhelyek sorában, valamelyik parcella első vagy utolsó soraiban (azaz a „frontban”), illetőleg a belső sorok elején és végén található sírhelyek közül - tehát ott, ahol a temetői utakról jól látható és könnyen megközelíthető síremléket lehetett emelni. A meglévő „kínálatból” választható családi vagy kettős sírokért a szentegyleti tagok kedvezményes díjat (a nonnál sírhelydíj kb. 50%-át) fizették. Ilyen sírhelyeket a chevra-tagok még életükben előre leköthettek saját maguk, illetve családtagjaik számára.82 Nem tagok csak a tagokétól elkülönülő sorokba temetkezhettek, nekik mindenfajta sírhelyért díjat kellett fizetniük, a sorsírokért kevesebbet, a választott sírokért többet. A vagyontalan, szegény hitsorsosokat azonban akkor is ingyen temette el a szentegylet, ha nem léptek be tagjai sorába. A hagyományos zsidó temetői rend szerint a nők és a férfiak sírjai külön sorokban találhatók. A Salgótarjáni utcai temető „köztemetői jellegű”, tehát nem választható sírhelyeket tartalmazó soraiban érvényes maradt ez a rend. Az általánosan követett megoldás az volt, hogy egy adott sor jobb oldali sírjaiban a férfiak, a bal oldali sírjaiban pedig a nők nyertek nyugvóhelyet, vannak azonban, nyilván gyakorlati okokból, olyan sírsorok is, ahol mindkét oldalon ugyanahhoz a nemhez tartozó személyek nyugszanak. Házaspárok, családok egymás mellé temetkezésére 80 PCHKAsz. 1871. 21§; PCHKAsz. 1885. 22§; PCHKAsz. 1899. 21 §. 81 PCHK Asz. 1899. 21 §. A korábbi alapszabályok még nem rendelkeztek ilyen részletesen e kérdésben (PCHK Asz. 1871. 24§, PCHK Asz. 1885. 19§) - a gyakorlat azonban hasonló lehetett. 82 Tájékoztatás.
