Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
298 Műhely halott temethető.61 A két szabályzat előírásai között érdemi különbség csak az egyes sírhelyek között hagyandó távolság tekintetében volt: míg az 1868. évi egy láb (0,316 m) széles közökkel is megelégedett, az 1882. évi már 0,63 m (azaz 2 láb) széles sírközöket írt elő. E szabályokat a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben - ahol az egyes, átlagosan 35 sírt tartalmazó sorokban a sírhelyek igen sűrűn vannak kiosztva, ennek megfelelően a föléjük emelt síremlékek is igen közel állnak egymáshoz - nyilvánvalóan nem tartották be. Úgy tűnik, hogy a Chevra Kadisa már a temető 1874. évi átvételekor eldöntötte, hogy a reméltnél jóval kisebb területen a sírok között a városi köztemető szabályzata által előírtnál kisebb közöket fog hagyni. A hitközség elnöke a szentegylet nevében a városi tanácshoz intézett beadványában ugyanis azt panaszolta, hogy a kis temető „csupán csak 10 912 sírhelyre szükséges térséggel bír - gyermeksírokat is beleértve -, ha a sírok közt, mint a városi köztemetőben, egy-egy lábnyi tér hagyatik. De még azon esetre is, ha a sírok közt csak féllábnyi [16 cm] tér marad, ami felfogásunk szerint a közegészségügyi tekintetekkel semmi ellentétben nem volna, legfeljebb 13 700 sírhelyre szolgáltatna térséget”.62 Erre a temető megnagyobbítása iránti kérelemben mellékesen elejtett, s a terület átadásáról kötött szerződésben foglaltakkal ellentétes temetőhasználatot előrevetítő megjegyzésre a tanács nem reflektált - a temető szabályellenesen kicsi sírközeit majd csak 1891-ben teszi szóvá a városi hatóság.63 A Salgótarjáni utcai temetői sírhelynyilvántartásainak bejegyzései arról tanúskodnak, hogy az ottani temetkezések során a köztemetői szabályzat másik sarkalatos pontját is gyakran figyelmen kívül hagyták: sok sírhely rubrikája mellett olvashatunk egy második, nem gyermekként jelzett személynek az első temetkezés után 5-10 évvel történt elföldelésére vonatkozó bejegyzéseket. A nevek alapján az első és a második eltemetett között nem feltétlen volt rokoni kapcsolat. Különösen jellemző volt ez a gyakorlat a gyermeksírok esetében - bizonyos sorokban szinte minden sírhelyen két, idegen családból származó gyermek nyugszik. A Salgótarjáni utcai zsidó temető területének szűkössége, a sűrűn egymás mellett álló síremlékek az emancipáció kora előtti városi zsidó temetők zsúfoltságát reprodukálták, így hozzájárulnak ahhoz, hogy a nagyvárosi, polgárosult, részben már asszimilálódni kezdő közösség e sírkertje sok tekintetben, különösen a parcellák belső részeinek látványát tekintve az előző évszázadok zsidó 61 Az 1868. évi szabályzat 2. pontja szerint egy nagy sír 7 láb hosszú, 6 láb mély és 3 láb széles, egy gyermeksír pedig 5 láb hosszú, 4 láb mély és 2 láb 6 hüvelyk széles kellett legyen. Az 1881. évi szabályzat ugyanezen méreteket már méterben adja meg. 62 BFL IV. 1407.bVI/l306/1874. 63 BFL IV. 1409.b Eln/4097/1891.
