Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)
Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése... 265 az élelmiszerek kivitelét a városból.47 A korlátozás elsősorban a horvát területek ellen irányult, noha a szomszédos Sušak szükségleteinek kielégítésétől továbbra sem zárkózott el teljesen. Ennek ellenére a sušaki képviselőtestület Vince Zmaié főispántól „méltó” válaszként a Tengermellékről Fiumébe történő élelmiszerszállítás tiltásának elrendelését követelte.48 A kialakult helyzetet meglehetősen kellemetlenné tette, hogy Sušak ellátása nagymértékben a fiumei kikötőtől, Fiume gabonaellátása pedig a horvát területektől, valamint az azokon keresztül haladó vasúti összeköttetésektől is függött.49 A közjóiét fenntartása érdekében Corossacz megkezdte a munkanélküliek összeíratását, feleségével együtt aktív szerepet vállalt a különböző segélyakciókban és egyre tágabb teret engedett Springhett vásárbiztos működésének is.50 A legfontosabb tényezőnek mégis az bizonyult, hogy elfogadta és támogatta a kormányzónak a városi adó- és fogyasztási hivatal átszervezésre,51 valamint annak állami felügyelet alá vonására irányuló törekvéseit. Ez utóbbi a kormányzóval minden téren egyenlő, konzultatív szerepre törekvő városi képviselőtestületet különösen mélyen érintette.52 A fiumei podestá helyzetét az 1872. évi városi statútum határozta meg, de jogkörei jelentős részét csakis a képviselőtestülettel egyetértésben gyakorolhatta. így például a község költségvetési előirányzatának megszerkesztését, a köz- igazgatás közegeinek felállítását, a város vagyonának gazdasági és pénzügyi kezelését és felügyeletét is. Ezen az állapoton csak a búza, rozs, árpa és tengeri, valamint az ezekből előállított lisztek legmagasabb árának meghatározásáról szóló különleges felhatalmazás, majd az 8682/1914. M.E. rendelet változtatott. Ez egyfelől Budapesten és a kikötővárosban a polgármester által vezetett tanács, vagyis a rappresentanza hatáskörébe utalta az ármegállapító bizottság feladatait is, másfelől azonban mindez kizárólag a kormány beleegyezésével valósulhatott meg.53 A rendelkezés így nemcsak a piaci folyamatok közvetlen befolyásolását tette lehetővé,54 hanem az állam nagyobb befolyásának is teret 47 Tilos az élelmiszerkivitel. A Tengerpart, 1914. augusztus 6. 48 Fiume és Susák élelmezése. Budapesti Hírlap, 1915. március 13. 49 Például a város által 1915 elején vásárolt gabona próbaőrlését is Felice Turáni sušaki hengermalmában végezték el. 50 DAR JU 5. 1626.eln./l915. 51 A kérdés a város 1910-ben felvett 20 milliós koronás kölcsönével szintén szoros összefüggésben lehetett. 52 DAR JU 5. 424.eln./1915. 53 A m. kir. minisztérium 1914. évi 8.682. M. E. számú rendelete, a búzáért, rozsért, árpáért és tengeriért, úgyszintén az ezekből előállított lisztért, valamint a burgonya- és rizslisztért követelhető legmagasabb árak megállapításáról. MRT 1914. 321. p. 54 Statuto 1872; Statuto 1894.
