Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)
Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése... 263 városatya is magáévá tett.36 Ezáltal talán az sem lehet teljesen véletlen, hogy a podestáválasztásokkal párhuzamosan a parlament jóváhagyta a hajótársaságok állami támogatásáról szóló szerződést, a legelőnyösebb feltételeket az Ungaro- Croata élvezhette.371916-ban a kormányzó erőteljesen szorgalmazta Corossacz alkalmazását a szervezés alatt álló pénzintézeti központnál, vagy valamely más jövedelmező állás biztosítását számára.38 Mindennek ellenére a kompromisz- szum mindkét fél részről alapvetően a „kisebbik rossz” elvén alapult. Corossacz, a változó állapotok polgármestere Corossacz megválasztását az uralkodó 1914. június 4-én hagyta jóvá,39 azonban a polgármester már jóval korábban megkezdte a munkát. Hivatali működésére baljóslatú árnyat vetett, hogy Wickenburg István kormányzó megtakarítási okokból már 1913-ban elrendelte a város közigazgatásának átszervezését,40 valamint még ugyanebben az évben az állami határrendőrséget is bevezették a városban. Corossacz számára azonban mégsem ez bizonyult a legnagyobb kihívásnak, hanem az egyre kritikusabbá váló külpolitikai helyzet, amely végül a világháború kitöréséhez vezetett. Fiume, a Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötővárosa már a világégés első heteiben megérezte a közelgő válságot. A városi, főként olasz nyelvű lapokat azonnali cenzúra alá vetetették és a belügyminisztérium szinte azonnal elrendelte a La Voce del Popolo megszüntetését.41 Hamarosan mindenki számára egyértelművé vált, hogy a városi rendőrség államosítása, ami ellen Fiume vezetősége három évtizede küzdött, immár elkerülhetetlen. Még ennél is jelentősebb volt azonban, hogy az úgynevezett idegen nemzetiségüeket (elsősorban szerb, majd később olasz állampolgárok) kémkedés gyanújával bármikor elbocsáthatták, kiutasíthatták a városból, és azonnal megkezdődtek a behívások, amelyek alig leplezetten politikai tisztogatásra is kitűnő lehetőséget biztosítottak. Nem meglepő tehát, hogy Zanella és más Autonóm Párti városatyák besorozása, majd a keleti frontra vezénylése is Wickenburg kimondott kérésére 36 DAR JU 5. 177.eln./l 914., DAR JU 5. 424. eln./1915. 37 A hajótársaságok szerződései. A Tengerpart, 1914. június 27.; A tengerhajózási vállalatok tőkeszükséglete. A Tengerpart, 1914. február 13. 38 MNL OL K 467 17. cs. 75/félhivatalos. 1916. 39 DAR JU 5. 183.eln./1914„ 110956/1914./III. a. BM. 40 DAR JU 5. 45.eln./1914., 7563/1914. DAR JU 5. 424.eln./1915. Az intézkedés elsősorban a pénztár és számvevőség, valamint a város fogyasztási adóhivatalának átszervezésére irányult. DAR JU 5. 741.eln./1914. 41