Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
248 Közlemények igazgatási funkcióinak tanulmányozása a tananyag részét képezte, miközben az ezekben oktatott, a városok iránt kitünteti figyelmet tanúsító ál lám tudományok a kormányzat célkitűzéseinek meghatározásában is szerepet játszottak. Úgy vélem, hogy a Lipótváros alapításának története nem érthető meg pusztán az építészettörténet szemszögéből vagy az egyes hatóságok intézkedéseit nyomon követő elbeszélések mentén, nem utolsósorban azért, mivel a Habsburg birodalom kontextusában a diszciplína mai értelmében vett építészet és a szakosodott intézményekkel és hatóságokkal bíró szuverén állam is ekkor, a 18. század utolsó harmadában, a pestihez hasonló beavatkozások sorozatában konstituálódik. A tervezett városépítés ezekben az évtizedekben inkább a korban kialakuló, a kormányzás problematikáját annak összetettségében megragadni kívánó államigazgatási tudás műveleti területének tekinthető, és nem tartozik valamely konkrét diszciplína vagy állami szerv hatáskörébe. Schilson János pesti működése emellett arra is rámutat, hogy a városrendezés a korban a városi tanácsok, a helyi hatáskörű hivatalnokok és az udvar nagyobb léptékű politikájának keresztmetszetében állt, és ily módon gyakran képezte konfliktusok forrását. Levéltári források Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) C 51 Helytartótanácsi levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, Departamcntum politiae in genere et civitatum, 1783-1848 Hivatkozott irodalom Benedik 1994. Benedik, Christian: Organisierung und Regulierung der k.k. Generalbaudirektion und deren Landesstellen. In: Das Achtzehnte Jahrhundert und Österreich 9. Wien, 1994. 13-28. p. Bergdoll 2000. Bergdoll, Barry: European Architecture 17501890. Oxford-New York, 2000.
