Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
246 Közlemények az állam gazdasága, és ezen belül az ipar és a kereskedelem virágzása is elsődlegesen a fejlett mezőgazdaságon alapszik.81 Ebből következően a városok természetes állapotukban szoros kapcsolatban kell hogy álljanak a környező vidékkel, és a Policeynak rendelkezései kidolgozásakor figyelembe kell vennie, hogy a városok addig nem fejlődhetnek, amíg a vidék nincs „rendbe téve”. Justi mezőgazdaság alatt nemcsak a földművelést és az álattenyésztést, hanem a bányászatot is érti, vagyis mindazokat a termelői tevékenységeket, amelyek a földhöz kapcsolódnak és nyersanyagokkal látják el az ipart és a kereskedelmet. Ez utóbbiak a városokban kapnak helyet, miközben Justi szerint azok falain belül a mezőgazdasággal való minden foglalatosság tiltandó.82 Jól látható, hogy ebben a keretben a gazdaság szigorúan meghatározott területi munkamegosztáson alapszik, amely azonban mégsem mondható hierarchikusnak, mivel a város és a vidék kölcsönösen függenek egymástól, megfelelő esetben egyik tartja fenn a másikat.83 Justi a városokat mint az állam testében futó „vénákat és ütőereket” írja le, a bennük áramló ám és pénz pedig a testet éltető vér. Ebben a felfogásban a városok termelő- és elosztóközpontok, Justi másik szóhasználatában „csatornák”, amelyek a vidéken termelt terményeket és nyersanyagokat áruvá és iparcikkekké alakítják, és ezeket visszajuttatva a vidékbe gondoskodnak annak eltartásáról.84 Ennek következtében a városok központi jelentőséggel bírnak a kormányzástudomány és azon belül a Polizey számára, amelynek a fent vázolt sajátosságokat figyelembe véve kell ellátnia feladatát, így az ipar és a kereskedelem előmozdítását, illetve a különböző intézményekről és létesítményekről, például az iskolákról való gondoskodást. Justi a városok elhelyezéséről és a városépítésről külön fejezetben értekezik. Itt az első szakaszban a különböző fekvésekkel járó előnyöket és hátrányokat veszi sorra, és javasolt megoldásai között több olyat találunk, amelyek a bécsi udvar későbbi intézkedéseiben is visszaköszönnek. így például kifejti azt a korban bevett álláspontot, miszerint a fővárosnak, akár a testben a szívnek, lehetőleg az ország vagy az adott tartomány közepén kell elhelyezkednie, ami 81 Justi 1760.303-304. p. 82 Justi 1760.305. p. 83 Justi 1760. 302. p. 84 Uo. A korabeli magyarországi oktatás kontextusán belül ugyanez a gondolatmenet jelenik meg a magyar rendtartomány, majd a pesti piarista rendház egykori főnöke, Cörver János 1770-ben Bécsben kiadott Politique chrétienne á ľ usage des jeunes princes de la noblesse című, a nemesi fj ak nevelésének elveit összefoglaló művében. Cörver a harmadik fejezetben, az építészetet taglaló részt követően a városok kereskedelmi elosztó-szerepéről ír, amely rendkívüli módon megkönnyíti az iparcikkek és a termények beszerzését, lásd Cörver 1770. 194-195. p.