Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 241 számító szerzőkre támaszkodik, hanem az éppen zajló elméleti diskurzusra is reflektál. És míg az építészetelméleti müveket a reneszánsz, sőt a Tíz könyvei Augustus császárnak ajánló Vitruvius óta nem kizárólag építészeknek vagy építőmestereknek szánták, hanem azok az építtetők művelését is célozták, Rieger műve, mint egy sajátos jellegű intézmény tankönyve, kifejezetten olyanoknak szólt, akik hivatalnoki pályára terveztek lépni.60 Eme összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy Keith Tribe Johann Heinrich Gottlob von Justinak a Theresianum-beli előadásain alapuló, 1755-ben megjelent és a bécsi egyetem által is használt Staatswirtschaft című kétkötetes müvét tekinti az első átfogó felsőoktatási tankönyvnek61 - talán nem teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy a Laugier Essai-jének 1755-ös kiadására hivatkozó és az építészetet a bécsi akadémián 1756-tól oktató, tehát művét feltehetően a megjelentetés évében író Rieger számára Justi munkája akár minta is lehetett. A mű tudományos jellege, a szöveg paragrafusokba szedése, a lábjegyezetek és a bibliográfia beiktatása is erre enged következtetni. Rieger művét azonban viszonylag rövid ideig használhatták a Theresianum diákjai, 1764-ben ugyanis új latin nyelvű polgári építészeti tankönyv jelent meg Izzó János, az olasz nyelv és a polgári és katonai építészet oktatójának tollából, amelynek alcíme - a korábbi munkával ellentétben - már világosan jelzi, hogy a Theresianum növendékeinek használatára íródott.62 E mű széles körben népszerűvé vált, 1772-ben franciára, 1773-ban németre is lefordították, utóbbi nyelven 1796-ig még további három kiadást megért, egyszerűsített változata pedig a 19. század közepéig a birodalom középiskoláinak tankönyveként szolgált (utolsó kiadása 1840-ben jelent meg). Bibó István rámutat, hogy Izzó műve erőteljesen támaszkodik Rieger munkájára, hivatkozásait olykor egy az egyben veszi át, szerkezete azonban eltérő, az egyes témák megközelítését tekintve pedig egyszerűbb és gyakorlatiasabb.63 Izzó Laugier-t több helyen is idézi, hivatkozásaihoz kritikai kommentárt is fűz, a városokkal kapcsolatos kérdésekkel azonban egyáltalán nem foglalkozik. Bibó valószínűnek tartja, hogy az alaposabb építészeti tudásra vágyó növendékek továbbra is Rieger munkáját tanulmányozták, 60 Arra, hogy Rieger műve nem építészeknek vagy építőmestereknek íródott, többek között a Henry Wottontól vett mottó is utal: „Architectura - non potest desiderare commendatores, quamdia erunt nobiles viri et nobilia ingenia” (magyarul: „hol nemes emberek és nemes szellemek találtatnak, az építészetnek nincs szüksége ajánlólevélre”). 61 Tribe 1988. 55. p. 62 Izzó 1764. 63 Bibó 1978. 69-73. p. Izzóról lásd továbbá Wagner 1980. 75-78. p; Kruft 2013. 209. p. Utóbbi szerint Izzó minden korábbi szerzőnél, így Laugier-nél is korszerűbben, a modernista pozíciókat megelőlegező módon határozza meg az építészeti célszerűség fogalmát. Kruft a késő 18. század egyik legérdekesebb művének tartja Izzó munkáját.
