Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban

Tanulmányok

Bányavárosok

WEISZ BOGLÁRKA*

AZ ALSÓ-MAGYARORSZÁGI BÁNYAVÁROSOK KIVÁLTSÁGAI A ZSIGMOND-KORBAN

Az „alsó-magyarországi”-ként ismert bányavárosok, azaz Selmecbánya (ma Banská Štiavnica, Szlovákia),1 Körmöcbánya (ma Kremnica, Szlovákia), Bakabánya (ma Pukanec, Szlovákia), Újbánya (ma Nová Baňa, Szlovákia), Besztercebánya (ma Banská Bystrica, Szlovákia) és Libetbánya (ma Ľubietová, Szlovákia) a Zsigmond-korra már önálló bányavárosokká fejlődtek, amelyek privilégiumaikat a korábbi korokban nyerték el.2 Jóllehet, Zsigmonddal korábbi kiváltságleveleiket nem íratták át3 és nem erősíttették meg, mégis mindvégig éltek azokkal: volt, hogy azokra hivatkozva védték meg jogaikat - ahogy erre a későbbiekben több példát is látunk sőt, újabb kiváltságokkal is bővítették a korábbiakat. A bányavárosok közössége e korszakban formálódott, igaz azt, hogy ez valamilyen szerződéskötésen alapult volna, nem támasztják alá a források. Elsőként ítélkezésekkor találkozhatunk a városok összetartozására utaló adatokkal.4 1387. június 19-én Bernhard, a király és a Magyar Királyság bányáinak scansora a Selmecbányái bíróval és esküdtekkel, Jacob Rollo egykori királyi .scansorral, valamint a bakabányai bíróval hozott közös ítéletet bányaügyben Selmecbányán.5 Majdnem egy év elteltével az ítélkezésben részt vevő városok köre jelentősen bővült, mivel 1388. április 7-én Bemhard scansor Selmecbányán már Körmöcbánya, Bakabánya, Újbánya Besztercebánya és Libetbánya városokkal - valamint minden bizonnyal a fel nem sorolt, de

* A szerző az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport (LP2015-4/2015) vezetője, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa.

1 Fejér- vagy Bélabánya ez időszakban még nem önálló bányaváros, hanem Selmecbányához tartozó oppidum. V. László 1453. május 12-én megerősítette Fejérbányát Erzsébet királynétól kapott kiváltságaiban, Körmöcbányával azonos jogokat engedélyezett mind a bányászat, mind más jogok tekintetében. DF 235 588. 1496. június 15-én II. Ulászló V. László oklevelére hivatkozva erősíti meg a fejérbányaiak jogait. DF 235 593.

2 Vö. Weisz 2013. passim.

3 A körmöcbányaiak I. Károlytól kapott városi kiváltságlevelüket 1400-ban Kusalyi Jakes tárnokmesterrel (DF 249 432), 1409-ben a garamszentbenedeki konventtel íratták át (DF 249 549).

4 Wenzel Gusztáv 1405-től számolt a városok közösséggé alakításával. Wenzel 1880. 64. p.

5 Wenzel 1880. 268. p.

Urbs. magyar várostörténeti évkönyv Xu. 2017. 21^18. p.