Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán 191 Az 1972-es területrendezési terv kimondta, hogy a városi jellegű gazdasági és társadalmi központok lélekszámának meg kell haladnia az 500 főt.10 11 Ez megfelelt a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” eszméjének, és a társadalmi, gazdasági és etnikai „homogenizálás” tételének." Ugyanakkor az életszínvonalat emelésének a város és a falu közti különbségek kiküszöbölésének indokával szabályozták a vidéki településeket. A rendelkezések közül a 14. és 15. bekezdések előírták a kisgazdaságokkal rendelkező falvak összevonását a fejlődésre kijelölt községekkel, és azt, hogy 10-15 év alatt ezek a települések városi jellegű gazdasági és szociális központokká kell váljanak.12 Ezek a rendelkezések megszüntették a régi falvak életmódját és hagyományait. Az előbb említett jogszabály szellemében adták ki az 58/1974. számú törvényt a városi és falusi helységek rendezéséről. A program megvalósítása érdekében 300-350 új várost szándékoztak létrehozni, és a városok köré 3-4 községet csoportosítani. A fejlesztéshez hozzá is kezdtek, az elmaradottabb megyékben 40 települést várossá nyilvánítottak, de az akció a következő években elakadt. Várossá alakítás helyett inkább a meglevő megyeszékhelyeket fejlesztették.13 Ezek a beruházások a központi vezetés elveit tükrözték, hiszen elengedhetetlen volt a nagy tömegdemonstrációk céljára alkalmas főtér, a reprezentatív pártház, a gyűlésteremül szolgáló kultúrház, az erkély, ahonnan a pártfőtitkár a néphez szólhatott.14 A szocialista városkép kialakításának terve leginkább Bukarestben érvényesült, ahol 1981-től kezdve a város három legrégebbi negyedének nagy részét lerombolták, hogy fölépíthessék a Szocializmus Győzelme sugárutak A nemzetközi, magyar és román kulturális körök tiltakozása dacára több műemléknek számító templomot, épületet romboltak le ennek érdekében.15 De az ország többi városaiban is számos műemlék és régi városrész esett áldozatul a város- rendezési terveknek.16 Ugyanakkor a szisztematizálás a falvak városiasodására is törekedett, minél több falut szándékoztak lakótelepi házzal (helyi elnevezés szerint tömbházzal vagy blokkal) beépíteni.17 A nagyszabású településszerkezet-átalakítási programnak az RKP 1984. novemberi XIII. kongresszusán szenteltek ismét nagyobb figyelmet. A párthatározat így fogalmazott: „A jövő 10 RKP 1972. 460-468. p. 11 Uo. 12 $t. Noica 2003. 122. p. 13 Románia Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1974. november 1. 14 Hunya 1990. 166. p. 15 Deletant 2002. 449-454 p. 16 Lásd A mi utcánk 2003. 17 Lásd Lövéte esetét. Hargita, 1975. május 31.
