Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Nagy Péter: Bányatelepek a falvak szélén - Az Ózd környéki bányászkolóniák a 19. század közepétől az államosításig
180 Bányavárosok ládjai. A megvett áruk ellenértékét családonként külön könyvben vezették, és fizetéskor vonták le tőlük. Kezdetben csak alapvető élelmiszereket és háztartási árukat, később már ruházati cikkeket is árusítottak. A somsályi élelemtár 1900-ban épült, amely már csak azért is nélkülözhetetlen volt az itt élők számára, mivel a bányatelep a lakott településektől több kilométernyi távolságra helyezkedett el. Itt azonban problémát okozott a telep viszonylag nagy kiterjedése. Ezt úgy oldották meg, hogy az Alsó-telepen működő üzlet fél napokra kitelepült Somsályfőre, és a lakók ekkor szerezhették be a szükséges árucikkeket.* 44 A kolónián élők emellett a közeli ózdi és a putnoki piacra is jártak, sőt a környékbeli gazdáktól földeket is béreltek, hogy élelmezési lehetőségeiket kibővítsék. A telepeket árusok is járták, akiket a sorompóőr már jól ismert, így őket beengedte a bányászkolóniákra.45 A telepeken italmérés, úgynevezett kantin is működött, ahol, például Somsályon, a tisztek, altisztek és munkások külön-külön szobában, egymástól elválasztva italozhattak. Az élelmiszerbolt mellett külön egységként működött a telepeken a mészárszék. Az anyaközségeket ellenben önálló kereskedők látták el, így ott az ellátás terén teljesen más viszonyok uralkodtak. A társadalombiztosítás már a bányaalapítások kezdetétől, az országos ki- terjesztést jelentősen megelőzve megillette a bánya munkavállalóit.46 Az özvegyek és a nyugdíjasok részére nemcsak pénzbeli ellátást, hanem lakást is igyekeztek biztosítani. Somsálynak saját orvosa is volt,47 azonban Bánszállásra a doktor csak meghatározott időpontokban járt ki.48 Művelődés és kultúra a telepeken Bánszálláson és Vajácson a telepek létrejötte után nem sokkal, a 19. század utolsó évtizedeiben megalapították az elemi iskolát.49 1904-ben épült a somsályi két tantermes iskola, amelyet a következő években többször is kibővítettek, és tanítói lakkal láttak el. A farkaslyuki iskola 1922. január 5-én nyitotta meg kapuit negyven tanulóval, előtte a gyerekek a szintén jó képzést nyújtó ózdi Gyári Péter; Interjú Rusznyák Sándorral (1938). Ózd, 2017. április 27. Az interjút készítette: Nagy Péter. 44 Nagy K. 1985. 52-55. p. 45 Interjú Csák Lászlónéval (1934). Ózd, 2017. április 26. Az interjút készítette: Nagy Péter. 46 Rima é. n., MNL OL Z 364 32. kötet. 47 Interjú Rusznyák Sándorral (1938). Ózd, 2017. április 27. Az interjút készítette: Nagy Péter. 48 Interjú Csák Lászlónéval (1934). Ózd, 2017. április 26. Az interjút készítette: Nagy Péter. 49 Ulrich 2002. 102. p.