Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Nagy Péter: Bányatelepek a falvak szélén - Az Ózd környéki bányászkolóniák a 19. század közepétől az államosításig
176 Bányavárosok fel. A későbbiekben a bányászkolónia az Erzsébet-teleppel bővült. Az 1920-as években kezdték felépíteni a település másik részét, Somsályfőt. A vidékről érkező betelepülőknek fabarakkokat is felállítottak, majd 1934-ban munkásszállót létesítettek, és 1938-39-ben egy lóistállót is szálláshelynek alakítottak át.27 A farkaslyuki lakótelepeket a trianoni békeszerződés után hozták létre. Az első ütemben 25 lakóházban összesen 107 lakást, később egy legénylakást és két munkásbarakkot építettek.28 1928-ban adták át az úgynevezett Újsort.29 A távolabbról bejáróknak itt is létesítettek barakklakásokat.30 1938-ban a telepen volt három tiszti lakóház öt lakással, hét altiszti lakóház tizenegy otthonnal, valamint összesen huszonöt munkáslakóház 107 lakással.31 Később lehetőség nyílt magánházak építésére is, például az anyaközséghez közeli Boroszló térségében.32 A bányászkolóniákon belül az utcák elrendezésében, a lakóházak szobaszámában, az épületek minőségében tehát elkülönültek az egyes társadalmi rétegek, a tisztviselők, a fizikai dolgozók irányítását végző altisztek, valamint a munkásság egyéb rétegei. Ezen felül a legmegbízhatóbb, legnagyobb presztízs- zsel rendelkező munkavállalók is külön elhelyezést kaptak; valamint nagyrészt számos esetben egy tömbben éltek a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, valamint a nőtlenek; utóbbiak jelentős részben a munkásbarakkokban. Időszakunkban, de főként a Horthy-korszakban egyre többen érkeztek a bányába a messzebbi vidékek cselédjei és nincstelenjei közül, egy új társadalmi csoportot létrehozva a területen. Őket is a munkásszállókban, barakklakásokban helyezték el, valamint a telepi lakosoktól bérelhettek házrészt, esetleg csak ágyat. Eleinte kéthetente-havonta jártak haza, azonban számottevő részük előbb-utóbb végleg letelepedett, családjuk pedig utánuk költözött. A telepeken tehát a bányát vezető bányagondnoktól a képzett munkásokon át egészen az átmenetileg itt dolgozó, képzetlen időszaki munkásokig a bányásztársadalom minden csoportja megtalálható volt. A telepek lakossága természetesen szinte teljes mértékben bányászokból állt, azonban az anyaközségek belső része eléggé vegyes képet mutatott. Mind a négy kolónia egy-egy községhez tartozott közigazgatásilag, Járdánháza és 27 Nagy K. 1985. 40-41. p. 28 200 éves a borsodi szénbányászat 1986. 72. p. 29 Sárközi 1980. 260. p. 30 Interjú Bárdos Józsefnéval (1923). Farkaslyuk, 2017. április 23. Az interjút készítette: Nagy Péter. 31 Rima 1938. 15. p. 32 Interjú Koós Gyulánéval (1915). Ózd, 2016. április 24. Az interjút készítette: Nagy Péter.
