Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Nagy Péter: Bányatelepek a falvak szélén - Az Ózd környéki bányászkolóniák a 19. század közepétől az államosításig
Nagy Péter: Bányatelepek a falvak szélén... 171 A bányák létrejötte - a kolóniák kialakulása Az Ózd vidéki szénbányászat valamivel idősebb, mint az 1845-47 között létesített ózdi vasgyár. Várkony2 határában a Felső Magyarországi Kőszénbánya Kutató és Mívelő Első Részvényes Egyesület már 1841 -ben megindította a kitermelést, a szenet a betléri Andrássy-féle vasgyárban használták fel. Borsod megyében ezzel Ózd környékén indult meg leghamarabb a nagyüzemi szénbányászat, azonban tényleges fejlődése csak a vasüzem megépítése után kezdődött el. A bányászatnak voltak ugyan előzményei, azonban korábban csak az úgynevezett kibúvásokból nyerték ki a szenet, ahol a széntelep a felszínre jött. 1854-55-ben vonták művelés alá emellett a Csépányhoz3 tartozó somsályi Biliz- gödörben lévő széntelepet. Ezek a bányák azonban csak rövid ideig termeltek. A vállalat kezdetben főképp a helyi birtokosokkal kötött szerződésekkel biztosította az alapanyagot a vasgyártáshoz, amelyekkel szénjogokat szereztek a készletek kiaknázásához. A rendszeres bányászat csak 1857-ben kezdődött meg a környéken az Ózd melletti Karu völgyben elhelyezkedő tárna megnyitásával.4 Ezen kívül a valamivel messzebbi Nádasdon is nyitottak bányákat, azonban a távolság miatt a szállítás nem volt gazdaságos, így az 1860-as évek elején a bánya közvetlen közelében új vasművet építettek.5 Az 1870-es évek második felében a karúi bánya kimerült, és az Ózd környéki bányászat súlypontja a Várkonyhoz tartozó Bánszállásra helyeződött.6 Itt 1870-ben kezdődött meg az ózdi üzemet ellátó termelés az egri káptalan birtokán.7 Magánbánya ugyan már 1845-től létezett a közeli Boda-gödrében, ahol külszíni fejtést végeztek, azonban ezt a Rima betiltatta.8 A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. megalakulása után, az 1880-as években megkezdődött a rendszeres munka Arlóban,9 Járdánházán és 1888-ban az utóbbi településhez tartozó Vajácson. A növekvő szénigények hatására a századfordulón kezdték meg a kitermelést a Csépány község területén lévő somsályi bányában.10 1913-tól pedig az Ózd település részét képező Farkaslyuk-völgyben készítették elő a terepet az új szénbányához, 2 A századfordulótól Sajóvárkony. 3 A századfordulótól Hódoscsépány. 4 Rima 1938. 5-6. p. 5 Lehoczky 1965. 48-58. p. 6 200 éves a borsodi szénbányászat 1986. 69. p. 7 Csák 2009. 3. p. 8 Lehoczky 1965. 58-59. p. 9 Lehoczky 1965. 60. p. 10 Lehoczky 1967. 55-56. p.