Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre... 161 *.r 5. kép. A meszest telep az 1920-as évek végén korabeli fénykép, Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány A kolóniák épített örökségének jellemzői Mivel a munkások nagy része Magyarországnál fejlettebb területekről érkezett,47 ezért fontos szempont volt, hogy a lakások legalább olyan korszerűek legyenek, mint a külföldi munkáslakások. A rendelkezésre álló olcsó építőanyag is lehetővé tette, hogy a korábbi, tőkeszegény bányavállalkozók által emelt, illetve a külvárosokban általános vályogházak helyett a DGT szilárd és tűzbiztos anyagokból cserépfedésű téglaházakat építsen. A lakásokhoz kert és különböző melléképületek is tartoztak. A Társaság kiépítette és fenntartotta a kolóniákon az infrastruktúrát (utak, közvilágítás, víztorony, áram-, vízvezeték-hálózat).48 Mindennek köszönhetően a DGT munkáslakásai a maguk idején az átlagosnál magasabb lakásszínvonalat képviseltek, és funkciójukat ma is képesek többé47 A bányászok elsősorban a Habsburg Birodalom különböző területeiről, főként Stájer- országból, Morvaországból, Karintiából, Krajnából, Csehországból, Horvátországból, Ausztriából, Sziléziából és Galíciából érkeztek. 48 Szirtes 1999. 27-28. p.
