Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre... 155 formázott fríz vonult végig az épületen. Az utcafronti oldalon a konyhába nyíló bejárati ajtók mellett a kerti homlokzathoz hasonló kiképzésű ablakok világították meg a konyhákat, míg a kicsiny, fekvő ablakok a két egymás mellé helyezett kamrához tartoztak. Mivel a konyhákat kettesével csoportosították, így elég volt egy közös kémény két lakásnak. 1912-ben a DGT újabb hat ház felépítésére kért engedélyt. A Károlyi Emil és társa által megvalósított épületek 1913-ra készültek el. A helyszínrajz szerint két épületet a Kun utcába, két-két házat pedig a telep negyedik, északdéli tájolású utcájának két oldalára helyeztek el. Nemcsak az épületek tervei tértek el a korábbi típustól, de az is újdonságnak számított, hogy egyszerre három különböző tervet valósítottak meg. Ezek közül az első kettő a korábbi típus variánsa volt. A harmadik viszont mind stílusában, mind méretében eltért az eddigi formáktól. A négy ablakos elölnézet szélein kialakított oromzatokban megjelenő ablakok emeleti szobákról tanúskodnak. Míg a lakóház középső részén levő két lakás csak annyiban tért el a régebbi elrendezéstől, hogy a konyhák előtt verandák nyíltak, addig a széleken a középfőfal választotta el a két-két lakást egymástól. A szélső lakásokban egymás mellé helyezett két helyiség közül azonban csak a szoba ablaka nyílott az utca-, illetve a másik oldalon a kerti frontra, a konyhaablakok, a bejárat és az ámyékszékek az oldalsó homlokzatokra kerültek. Ezekhez a lakásokhoz egy emeleti szoba is tartozott, így ezek elsősorban a nagycsaládos bányászok számára biztosítottak jobb élet- körülményeket. A telepen volt vezetékes víz, amit az utcán elhelyezett kutak biztosítottak.38 Az eredeti helyszínrajz szerinti négy utcában összesen 32 ház épült fel. A Török utcai utolsó épületeket valószínűleg még a világháború előtt befejezték. Egy 1925-ben kelt kimutatás szerint a telep 169 lakásból állt. A kolónia- Cassian-telephez hasonlóan - eredetileg főleg munkások számára épült, és Pécsbányatelep viszonylagos közelsége miatt nem emeltek itt élelmitárat és más közösségi épületet sem. A Pilch Andor által tervezett Ullmann-telepi elemi iskolát már az állam valósította meg 1929-ben, a DGT csak a Maros - ma Bártfa- utcai telek átengedésével járult hozzá a beruházáshoz.39 Szintén nem a DGT építkezése volt, de a telep lakóinak vallásos életét is szolgálta a Gosztonyi Gyula tervei alapján 1943-ban megépült Szent István templom. 38 MNL BaML IV.1406. C—25145/1913. 39 Stelcz 2006. 55-56. p.
