Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia összefüggései Sopronban a 15-18. században
Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia... 221 ladékot. Ez oda vezetett, hogy akinek nem volt kertje, szántója, ahol a szemét hasznosulhatott volna, megpróbálta az Újtelki-, a Szent Mihály- és a Szélmalom-kapun kívülre, illetve azok környékére kihordani.78 A lakóházak tulajdonosainak szintén feladata volt az esőkivezető csatornák rendben tartása, több helyen befedésükre kötelezték őket. A köztereket, a középületek előtti részeket, az ispotály, a kolostorok, a templomok, a terek és a piactér rendjét a magisztrátus higiéniai okok miatt folyamatosan és nem csak a járványok veszélye idején felügyelte. A 18. században állandó vita tárgyát képezte, hogy a közösségi tereket, szakaszokat az ott lakók maguk, vagy a városi tanács közpénzen tartsa-e tisztán: a kérdés nem dőlt el, hol a lakosokat szólítottak fel erre, hol pedig a tanács végeztette el a munkát.79 A 17. századi folyamatos építkezések miatt külön problémát jelentett, hogy a polgárok az utcán tárolták a maradék követ, az építési törmeléket, vagy elhanyagolták házukat, s ott felgyülemlett a szemét és a törmelék. 1681-ben a városi magisztrátus körbejárta a várost, s jelentése nyomán80 a több mint húsz elmarasztalt között például Resch Erhard Adám jogtudós, városi tanácsos özvegyét,81 valamint a Braun és az Artner család háztulajdonosait a kőtörmelék elszállítására szólította föl. Braun János kereskedő az 1679. évi pestisben meghalt, özvegye, Katalin 1681 februárjában Haselbacher György Vilmos kereskedősegédhez ment férjhez, aki a házon felújítást végezhetett, és a kiküldött tanácsosok ennek nyomait találták meg a márciusi fölméréskor.82 Az Artner-ház pedig valószínűleg azért volt elhanyagolt, mert Artner Farkas tanácsos 1669- ben bekövetkezett halála után özvegye, Natl Katalin Gabriel Tamás ruszti lakoshoz ment feleségül, három fia pedig külföldi egyetemeken tartózkodott.83 *** A vizekben gazdag Sopron kora újkori vízrajzának és köztisztasági, higiéniai állapotának kutatásához a forrásadottságok szerencsések. A városról és környékéről több egykorú metszet, térkép, napló, feljegyzés, a városi magisztrátus intézkedései, a céhes életet szabályozó instrukciók, valamint egykorú tudományos müvek maradtak fönn. A régészeti ásatások a korabeli kutak, fürdők, vízvezetékek, csatornahálózat rendszerét dokumentálják. A vízrajz alapvetően 78 1681: MNL SL 1002.a.l Fasc. 2. Num. 7, 8/a. 79 Boronkai 1966. 351. p. 80 MNL SL 1002.a. 1 Fasc. 2. Num. 7. 81 Házi 1982. II. 744. p. 82 Házi 1982. I. 162. p. 83 Házi 1982. I. 35. p.
