Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
92 Városok és természeti erőforrások sen felszólította a vállalkozót a szerződésben meghatározott anyagok használatára.54 S a régi köveket is csak alapként alkalmazták.55 Még mielőtt azonban a szabályozás végére értek volna, 1882 elején Kovács Kálmán főmérnök ismeretlen okokból lemondott posztjáról, s a munkálatok irányítását a városra hagyta, amely ekkor még állandó városi mérnökkel sem rendelkezett.56 A lakossági építkezésekkel kapcsolatban a források meglehetősen szűkszavúak, így csupán annyit tudunk, hogy az árvíz után az építkezést fontolgató egriek számára az Eger című lap közölte a Szépészeti szabályok egy korábbi, 1877-es változatát.57 Az újabb rendszabály megalkotásával nem siettek túlságosan: a közgyűlés két évvel az árvíz után fogadta el, s újabb két évet kellett várni, mire nyomtatásban is megjelent, árvízvédelmi szempontból fontos változást azonban nem hozott.58 A vészbizottság jelentése szerint az augusztusi árvíz következtében Egerben 35 ház dőlt össze, s mintegy 166 fenyegetett összedőléssel. A forrásokból nem derül ki, hogy ezek a házak milyen anyagból épültek, milyen elrendezésűek voltak, illetve közülük hány épült újjá az árvíz után közvetlenül vagy a későbbi években. Miskolc esetében szerencsére többet tudunk, hiszen a kárfelvételi ívek egy részén rögzítették az összedőlt vagy megrongálódott házak anyagát, elrendezését és a károk mértékét. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az összedőlt házak többsége vályogból, paticsból, zsúptetővel épült, konyhával, egy vagy két szobával, néhány esetben éléskamrával rendelkező egyszerű épület volt, amelyhez melléképületek (ólak, istállók, kocsiszínek, műhelyek) csatlakoztak.59 De több kőfallal és zsindelytetővel rendelkező épület is súlyosan károsodott. A miskolci városvezetés mindenesetre úgy vélte, hogy a város újjáépülése rövid időn belül végbemegy, s ettől a pozitív szemlélettől is hajtva azonnal változtatott a korábbi építési szabályokon. Az épületek anyagának meghatározása mellett megtiltották, hogy a Szinva és a Pecze medre felé bármilyen kiugró épületet építsenek.60 A házak építése azonban a várttal ellentétben meglehetősen lassú ütemben haladt. 1879-ben 70 darab egy szobás, 37 darab két szobás, 8 darab három szobás és 3 darab négy szobás ház építésére szóló engedélyt 54 MNLHMLV.71.3 3058/81,543. 55 MNLHMLV.71.3 3058/81, 543. 56 MNL HML V.71.4 999/82, 22. 57 Eger, 1879. szeptember 4. és 1879. október 2. 58 IV.413.13 75. Szépészeti szabályok 1882. 59 MNL BAZML IV. 1923. 60 Építkezési szabályok 1879. 45.§
