Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül

Bodovics Éva Judit: Építő áradat

89

4. kép. Eger az 1878. augusztusi árvíz után - a város beszakadt bástyája. Vasárnapi Újság, 25. (1878), 39. sz. 616. p.

gánszemély is licitált a malomra, de az érsekség inkább a városnak kedvezve felajánlotta, hogy 50 000 darab téglával járul hozzá a malom átépítéséhez, ha a városvezetés hajlandó megadni a magánszemély által kínált 3000 forintot. A szerződést 1883. dec. 3-án kötötték meg.45 A városnak ezután három malom (alsó, felső, belső malom) volt a tulajdonában, amelyek közül kettőt továbbra is eredeti formájában kívánt hasznosítani annak ellenére, hogy nem túl sok bevételre számíthatott bérbeadásukból.46 A káptalan úgynevezett Lötyögő

45 MNLHMLV.71.4 8714/83.

46 MNL HML V.71.4 5372/82, 102. A két malom bérbeadásáért rendezett árverésen a felső malomért 280 forint, az alsó malomért 2000 forint volt a kikiáltási ár, azonban az alsó malomért a legmagasabb ajánlat 700 forint volt, a felső malomra pedig 285 forintos ajánlat érkezett.