Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül

84

Városok és természeti erőforrások

2. kép. Miskolc az 1878. augusztusi árvíz után - házak az Avas alatt.

HÓM Történeti Adattár 53.2007.2

és eltemetni. Nem kevés feladat várt tehát egy olyan testületre, amelynek tagjai legfeljebb gyermekkorukban találkoztak hasonló szerencsétlenséggel.36 Ráadásul ezen intézkedéseket rövid idő alatt, néhány nap, de inkább néhány órán belül végre kellett hajtani.

A szerencsétlenség hírüladása után a környező települések szinte azonnal a bajbajutottak megsegítésére siettek; ki pénzzel, ki élelmiszerrel, ruhával, vagy saját munkaerejével járult hozzá a károk enyhítéséhez. Eger ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben volt, mint Miskolc, hiszen a lakosság kisebb hányada károsodott, míg az árvíz a miskolciak közel felét érintette, s közülük sokan mindenüket elvesztették.37 Ráadásul a viz tönkretette a már betakarított gabonát is. A legelső adományok a királytól, a királynétól, az egri érsektől és a belügyminisztériumtól érkeztek, de magánemberek is jelentős felajánlásokat tettek, különösen miután fényképek vagy a saját szemük révén meggyőződtek a

36

37

Az 1878-as árvizet megelőző legutolsó két, hasonló mértékű szerencsétlenség az 1845. évi árvíz és az 1843. évi tűzvész volt Miskolcon, Egerben pedig szintén az 1845. évi, s talán az 1857-es árvíz járhatott hasonló következményekkel.

MNL BAZML IV.1923.