Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
80 Városok és természeti erőforrások legjelentősebb árvíz után, mint ahogyan a későbbi áradások és árvizek után is mindössze apróbb helyreállítási munkálatok történtek. Kijavították vagy újjáépítették a megrongálódott hidakat, malomszerkezeteket, egyéb ipari berendezéseket, megerősítették a patakok partjait és néha a medert is kitisztították, de sem jelentősebb technikai változásokra, sem pedig átfogó mederszabályozásra nem került sor egészen az 1878-as katasztrófáig.26 Az 1878-as árvíz: két város, egy eset 1878-ban a hírlapi szenzációvá vált augusztusi árvíz mellett egy másik áradás is figyelmet érdemel: az augusztus 30-i éjjeli árvizet alig egy hónappal később, szeptember 27-én egy újabb, nem kevésbé jelentős méretű áradás követte. Sőt, a források szerint a lezúduló viz mennyisége még felül is múlta a korábbit.27 Hogy mégis az augusztusi maradt meg az emlékezetben és a köztudatban, annak az az oka, hogy a szeptember végi árvíz nem okozott akkora kárt, mivel az augusztusi áradat már mindent elsöpört az útjából. Ahhoz azonban éppen elegendő volt, hogy a megkezdett helyreállítási munkálatokat tönkretegye. Miután mindkét felhőszakadás árvizet okozott Egerben és Miskolcon egyaránt, lehetőségünk nyílik arra, hogy megvizsgáljuk, miként reagált a két város - lényegében - ugyanarra a helyzetre. Azért csak lényegében, merthogy az esemény lefolyása között voltak különbségek, s ebből kifolyólag a következmények is némiképp eltértek. Az a vihar, amely augusztus 30-ának éjjelén a felhőszakadást okozta, két nagy erejű ciklon találkozásának eredményeképpen keletkezett, legalábbis Hoitsy Pál szerint, aki részletes elemzést tett közzé a miskolci árvíz meteorológiai okairól a Vasárnapi Újságban.28 Az eső este 10-11 óra tájban kezdett el ömleni a Bükk hegység térségében, s néhány óra elteltével már a városok felé hömpölygött a nagy mennyiségű csapadék. Miskolcot hajnali 1 óra tájban, míg Egert csak két és fél órával később érte el az áradat. A Posuerunt azonban felfogta a vizet, s még néhány óráig őrizte a várost, miként arra hivatva volt. Miskolcot azonban - mondhatjuk - telibe találta a hirtelen jött árvíz, ráadásul a várost északról egyenletesebbé vált, s a hirtelen összefolyó csapadéktöbbletet is némiképp visszatartotta. Ily módon, közvetetten, Miskolcot is kőgát védte, csak éppen nem a város határánál, hanem a forráshely közelében. 26 A miskolci vízhasználatról és az árvizekhez kapcsolódó építkezésekről lásd Bodovics 2014. 27 Breznay 1995. 84. p. 28 Hoitsy 1878.
